Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Kovács Miklós: Adatok a takarékmagtárakról
A katonai magazinoktól ezzel az elnevezéssel különböztették meg a hatósági, községi magtárt. „Az éhség idején lehető segedelem" volt ez a magtártípus. 21 Az 1840-es évek közepén sűrűsödnek az ezekről a magtárakról szóló ismertetések, akkor kezdenek az önkéntes takarékmagtárak megalakulni. 22 Ez időben a MGE felírt a helytartótanácshoz „takarék magtárak" tárgyában; Eötvös József is cikkezett róluk. A XIX. század hatvanas éveiben, tehát az önsegélyező, önkéntes takarékmagtárak országos elterjedése idején, — amikor a helytartótanács is részletesen foglalkozott velük —, 23 az irodalomban is ismertették, ajánlották azokat. 24 Ebben az időszakban az érdeklődés az önsegélyezésen alapuló takarékosság felé fordult. így jöttek létre szerte az országban egyes helyeken a takarékmagtárak és másutt a takarékpénztárak. 25 A parasztsághoz az előbbi szervezkedés állt közelebb, benne közvetlenül az „élet" biztosítását látta. A továbbiakban részletesebben csak a jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező takarékmagtárakról lesz szó, feltüntetve az általánossal való egyezést s a helyi kívánalmak szerint az általánostól való eltérést, az egyedi vonásokat. A takarékmagtárak elhelyezkedése főként az Alföld peremvidékére esett, de jelentős számban szerepeltek a Felvidéken is. Élettartamuk különböző volt, de találkozunk 21. Nyiry /.: Az éhség idején lehető segedelemről. A gabonatárakról és társaságokról. FMin 1882; TGy 1828 IV. 22. A reformkorban előtérbe kerül országos gondolata: 1844-ben Dudás Endre - Pusztakeresztúri takarékmagtár; Lukács György - Kivonat a „Pesti Hírlap" biharmegyei levelezéséből, takarék magtárak állítása ügyében; 1845-ben Grótz Imre — Takarék magtár; Schick Ignác; Bük-aljai takarékmagtár; 1846-ban (Nedeczky Lajos - Takarékmagtár Trencsinben; Vizer István - Komárom megyei első magtári alapítvány; 1847-ben: Ercsey Farkas - Takarék magtárak Szatmár megyében; Simonchich György — Takarék magtárak ügyében; Tóth Móric - Takarék magtárak; című cikkek (Magyar Történeti Bibliográfia, Akadémia kiadó, II. k.) 23. Magyar Kir. Helytartótanács - 43562/1864 - OL K-168, ált. ölsz. 1888. év 1.1. „A takarék magtárok felállítása, és a már fennállók rendbehozatala iránti tárgyalások megindítására alkalmat szolgáltatott Abonyi István m. k. helytartótanácsosnak az 1863-^ évi inség alkalmából kiküldött királyi biztos. . . 1863-* évi szeptember hó 15-én 101. sz. alatt kelt jelentése. Eme jelentésben kideríti a királyi biztos, miként ezen üdvös intézmény ha valaha, most lenne hivatva megfelelni azon feladatnak - mely végett azok egykor a megyék által alakíttattak; s czélirányos rendezés által ismét felébresztetnék irántok a nép bizalma, - mely az elhanyagolt kezelés következtében csökkent meg." Javaslata: „a megyék kormányzói kötelezendők volnának, hogy a kebelükben felállított takarék magtárok állapotát, kezelési módját, tőke vagyonát s követelésit hiteles adatokkal igazolva felterjesszék . .." Ismerteti azon hiányokat, melyek miatt ezek részint elenyésztek, részint nem a legszüárdabb alapokon nyugszanak; - mely hiányok eltávolítását az által véli megszüntethetőnek, ha a takarékmagtárok a mostan már minden megyében elterjedt takarékpénztárok segélyével alakítatnának . .." 24. Cikkek sorozata foglalkozik vele: Fáy Béla - Miként állítsunk takarékmagtárakat? (Hon 1864); R. I. - Kalocsai takarékmagtár (Hon 1964); Majláth Béla - A kölcsön-magtárakról (Hon 1864); Pólya József - Takarékmagtárak (Keg 1866); Schmidt István - Egy közérdekű, új magyar találmány (Hon 1864); Tisza Kálmán - Állítsunk takarék magtárakat (Hon 1964). Az ötvenes években: Galgóczi Károly - A takarék magtárak ügyében (BH 1857); P. S.: - Takarékmagtárakról (FG 1857); Takarék magtárak története és jelen állása Gömörben (ON 1854); Vizer István - Hazánk szűkölködőinek fölsegélésére építendő takarékmagtárak mintája. Rajzzal (VNN 1855). (Magyar Történeti Bibliográfia) 25. Takarék magtárak vagy takarékpénztárak? (FG 1857). (Magyar Történeti Bibloográfia)
