Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Kovács Miklós: Adatok a takarékmagtárakról
róluk szóló, 1874. évi ügyiratokkal is. A fejlődés harmadik szakaszában az önsegélyezésűek működése mindössze néhány évtizedre szorítkozott. # » * Az elsők között alapított önsegélyezésű s ránkmaradt alapszabállyal rendelkező takarékmagtár Várkonyban 26 — ma Zengővárkony — volt. „A várkonyi ref. Egyház által 1967-ik évben alapított kölcsönmagtár alapszabályaiban" kitűzött cél kétirányú: ,,a) az alapító Egyház számára tetemesebb jövedelmi összeg és b) a gyülekezési tagok számára — Ínséges esztendőben kisegítő eszközül szolgálni." Hat évre alapították a magtárt. Az „Egyház, mint főalapító az első évben 40 pozsonyi mérő, a következő években pedig évenkint legalább 20 pozsonyi mérő gabonával járul az alaphoz." Alapító tag lehetett a gyülekezet bármely tagja, aki legalább két pozsonyi mérő gabonával járult az alaphoz. Az egyházi elöljáróságé volt a magtárra való felügyelés joga. „A magtár minden évben kikölcsönzés által Június lere kiürítendő és Október lere a vissza fizetés által megtöltendő." „Ha a magtár tartalma kikölcsönzés által egészben felcserélhető nem lenne, azon esetben a maradék vagy kész pénzért eladatik és új termeivény vásároltatik, vagy pedig csak egyszerűen kicseréltetik, a mint t. i. a viszonyok hasznosabbnak tanácsolandják." A gyülekezeti tagnak volt mindenkor előjoga a kölcsönhöz. A vidékiek csak a tagoktól maradt fölösleget vehették igénybe, ,,még pedig mindenkor illető községük Elöljáróságától hozott vissza fizetési képességről szóló bizonyítvány" ellenében. A kikölcsönzött összeg minden pozsonyi mérője után kamat fejében jár 1/4 pozsonyi mérő. Az elszámolás egyszerű volt: „A kiköltsönző a magtár gondnokának a könyvébe a kiköltsönzött összeg alá nevét beírja s ez teljes érvényű kötvény gyanánt szolgál, vissza fizetéskor viszont a gondnok írja ugyanoda a nevét a kelettel és ez nyugta gyanánt szolgál a fizető biztosítására." Kölcsönben többé nem részesült a tartozását nem kielégítő minőségben beadó, valamint az, akitől október 1-én túl bíróilag kellett behajtani a kölcsön adott összeget. Az alapító egyház elöljárósága szabadon választotta meg az illetékes bíróságot. „Hat év múlva, vagy ha akkor a gabona ár alant állana - később — a magtár tartalma készpénzért eladatik, s az illető alapítók betett részletők — melyről az Elöljáróság ellen őrködése mellett pontos kimutatás fog vezettetni — értéke szerént megosztoznak." A magtárt terhelték a kezelése során jelentkező kiadások. „Ha a hat év lefolyása alatt, az egyesekre jótékonynak, az alapítókra nézve pedig jövedelmezőnek bizonyul be a költsön magtár azt ugyan ezen, vagy módosított alapszabályok szerént az Egyház újra megalapítja." Az iratot Csekey István lelkész és a presby terium tagjai írták alá (1867. június 20.). Csekey az alapszabálytervezetet felküldte a megyének. Baranya vármegye közönsége pedig azt pártolólag felterjesztette jóváhagyásra a Földmívelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumhoz. Az illetékes ügyosztálynak az volt a véleménye, hogy a ,kikölcsönzés határideje inkább April elejére teendő, mivel az időben már rendesen be áll a tavaszti őrlés szüksége, s a czél pedig leginkább csak is az lehet, hogy a megszorult kimentessék az uzsora alól." 26. Ezt a kis községet az 1877-ben megjelent Ballagi-Káioly: Magyar Birodalom Leírása meg sem említi még, olyan jelentéktelen volt. Várkony Pécsvárad közelében fekszik s ezt a tájat a leírás igen regényes vidéknek említi. 1936-ban is csak 615 a lakosok száma Zengővárkonyban.
