Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
N. Kiss István: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16—18. században
V. Népesség, állatállomány, krízis Mint már jeleztük,a magyarországi húsfogyasztás rendkívül magas volt; a 16—17. századi 63—69 kg-os évi kvóta, az eddig ismert részadatok szerint, a 18. század folyamán is érvényes maradt. 18. századi uradalmi számadások igazolják, hogy a nyugati megyékben még a béresek és napszámosok évi húsfogyasztása is 53 kg körül mozgott. 50 A nagy belső húsfogyasztás és a külkereskedelmi mérleg szempontjából oly fontos ökörexport megkövetelték a marhatenyésztés magas szinten tartását. E két tényező egyensúlyát jól le lehet mérni a népesség és a marhaállomány számarányának alakulásán. Bár az ezer lélekre eső marhaszám modem statisztikai fogalom, megkíséreljük alkalmazását a 16—18. századi anyagon is. Már az előző fejezetben utaltunk rá, hogy a 16. századi marhaexport aránya országosan kb. 3 mülió darabos marhaállományt tételez fel. Hasonlítsuk össze ezt a becsült adatot a kisebb-nagyobb régiók konkrét számaival, akkor a népesség és a marhaállomány az alábbiak szerint alakul. 16. tábla Népesség és marhaszám 51 — ezer, illetve millió darab .... , , «_____ marha-szám terület ev népesség marha-szam ... , 1000 leiekre Magyarország 1580 1,52 millió 3,0 millió 1971 Rimaszombat 1707 2 150 1 508 701 Kishont megye 1707 5 354 6 008 1122 Bereg megye 1707 4 965 7 034 1416 Esztergom megye 1707 4 500 6 174 1472 Komárom megye 1707 5 724 12 252 2140 Jász kerület 1707 6 403 21 142 11Q8 Jász „famuli" 1707 m 372 876 iLJO összesen 1707 29 468 54 994 1866 Jász és kiskun k. 1710 6 274 9 206 1460 Jász, kis- és nagykun kerület 1713 7 264 15 000 2060 Magyarország 1787 6,46 millió 4,311 mill. 666 Magyarország 1895 15,14 milL 5,83 mill. 385 Az igen magas, közel 2 000 darabos 16. századi indexszám a 18. század kezdetéig alig változott. 1707-ben az átlagot jelző 1 886 darabos index különböző fejlettségű vidékekre vonatkozik. Állattenyésztő monokultúráról, ismert adataink nyomán, csak a Jászság esetében beszélhetünk. A 18. század végén, 1787-ben, az országos index már csupán 666 darab, ami egyrészt a lakosság gyors növekedésére utal a 18. században, másrészt jelzi a hagyományos félnomád állattartást korlátozó tényezők megjelenését is, így pl. a legelők 50. Kazimir 1967. 571-588. 51. N.Kiss 1977. 17. lábjegyzet. 52. Morineau 1972. 332-333.
