Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

N. Kiss István: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16—18. században

ebben az esetben egy 1,5—1,8 mázsás tinó húsának és bőrének értéke, a táblázaton szereplő ár mintegy 10—12%-át képviseli. (Sajnos a forrásokban nem mindég tisztázzák, hogy az ár ráadással, vagy anélkül értendő-e és hogy mekkora a ráadás. ) összefoglalva: az exportra alkalmas ökör ára a 17. század második felétől (500 ezüstgramm) a 18. század elejéig erősen csökkent (330 eg.), majd fokozatosan emelkedett és 1770 körül elérte a 610 ezüstgramm-os szintet.

24 A konkrét piaci árak, mint azt a 9. tábla anyaga sokrétűen bizonyítja, még ugyanabban az évben és azonos élősúly esetén is élesen eltérnek egymástól a különböző megyékben. Ez a jelenség indította arra a Magyar Kir. Udvari Kancelláriát, hogy a megyéktől árjelentéseket kérjen a marhaárakról. Csak e jelentések összegezésével lehetett áttekinteni a belső húsellátás és az ökörexport országos helyzetét. Az exportmarhák áralakulásának ismeretében megkíséreljük néhány üzlet elemzésével a rezsiköltségek és a tiszta haszon szétválasztását. így pl. a már ismert nagykárolyi uradalom jószágkormányzója 1712-ben 600 ökröt vásárolt fel, hogy a pesti piacra hajtassa őket. A provizor lezárva az üzletet az alábbi egyenleget állította fel:

2 5 felvásárlás 12 364 Ft a hajtók bére 279 Ft só az állatoknak 221 Ft 12 864 Ft eladás 14 447 Ft tiszta haszon 1 583 Ft - 12,3% A hajtás kb. 300-400 km hosszan tartott és az állatok takarmányozását a jelek szerint az uradalmi készletekből oldották meg. Az egy hónapon belül lebonyolított üzlet haszonkulcsa jelentős. Hét állat eltűnt, illetve elpusztult a hajtás során, a veszteség a szállítmány 1%-ára rúgott s az ismert költségek volumene a kiadásoknak csupán 3,8%-át tette ki. Sopron és Mosón megyéknek a Magyar Kir. Udvari Kancelláriához intézett jelentéséből ismert az alábbi elszámolás.

26 egy 5,88 q súlyú nehéz ökör felvásárlási ára Pesten 48,75 Ft bécsi eladási ár 75,00 Ft haszon (inclusive rezsiköltség) 26,25 Ft A mintegy 15 forintos rezsiköltség levonása után 11,25 Ft a tiszta haszon, azaz az eladási ár 17,6%>-a. 1758 novemberében Raies András tőzsér bonyolította le az üzletet. A hajtás hossza 300—350 km volt. A Károlyi-uradalom számadáskönyve közli egy 160 db-ból álló exportcsorda részletes pénzügyi tervét. Ez 1770 körül készült és a Győrtől Bécsig tartó hajtásra vonatkozik. 24. Korabeli tallérértékre átszámítva: 500 g = 20 tallér, 330 g = 13,2 tallér és 610 g = 26 tallér. 25. „A só'rések computusa" K 26. UK1 1759. No 103.