Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

N. Kiss István: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16—18. században

A részletesen tagolt rezsiköltség ökrönként 11,5 Ft, melyből a magyar kiviteli vám 2 Ft, a bécsi felár (Aufschlag) a hajtók bérével együtt 8 Ft. A tiszta haszon marhánként 8,18 Ft, ami a befektetett tőke (eladási ár) 9,4%-át tette ki.

27 1770 és 1773 között a Societas Habermayeriana, egy győri családi kereskedőcég, látta el Bécset hízott ökrökkel. A Habermayerek nagy tömegű és kiváló minőségű ökröt szállítottak Bécsbe, (5. tábla, 15-18. tétel). A bőséges forrásanyag lehetővé teszi a felvásárlás és az eladás egész menetének bemutatását.

28 A felvásárlás, a rezsi és a haszon részaránya egy exportökör árában (1770-73) belső piaci felvásárlási ár szállítás, takarmány, vámok a kereskedő haszna: 9,4% a bécsi Húsigazgatóság* vételára a Húsigazgatóság haszna: 7,6% a hentes vételára rezsi (kamat, üzem, adó) a hentes haszna: 17,7% Az ökör értékesítése : 56,6 Ft 9,0 Ft 8,5 Ft 1,0 Ft 75,0 Ft 35,0 Ft 13,0 Ft 4,5 Ft 52,5 Ft 52,5 Ft 4,0 Ft 56,5 Ft 56,5 Ft 8,5 Ft 10,0 Ft 75,0 Ft bőr faggyú belsőségek A költségek és a haszon megoszlása az alábbi képet nyújtja: piaci vételár: 35,0 Ft marhakereskedő Húsigazgatóság (Bécs) mészáros (Bécs) kimérési ár: 75,0 Ft rezsiköltség haszon 13,0 Ft 4,5 Ft 4,0 Ft 8,5 Ft 10,0 Ft 21,5 Ft 18,5 Ft 28,5% 24,6% A költségek és a haszon aránya az állattartó parasztgazdaságokban ban — meghatározhatatlan. adatok hiányá* A Hússzállítási Igazgatóság 1770 és 1773 között, mint monopolszervezet kizárólagos joggal vásárolta meg a Bécsbe hajtott magyar ökröket. 27. , Az ökörkereskedés módjának deduktiója" KP 28. N.Kiss 1978. Krise