Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
N. Kiss István: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16—18. században
Megfigyelhető, hogy a hízott marháért, vagyis a jobb húsminőségért mindig magasabb árat fizettek. Olyan években, amidőn mind a sovány, mind a hízott ökör árát ismerjük, megállapítható,miként alakul az azonos súlyú, de eltérő minőségű hús ára. 8. tábla Egy mázsa hús ezüst egyenértéke, grammban .^g sovány hízott többlet ökör ökör %-ban 1666 43,3 50,0 15,4 1669 43,7 50,0 14,4 1697 46,5 63,9 37,4 1707 54,6 56,2 3,0 1712 35,0 50,0 42,8 1735 70,2 74,9 6,7 Egy mázsa hízott ökörhús általában 6-15%-kal drágább a sovány állaténál. Kiélezett súlykülönbség esetén — ha a sovány ökör súlya a négy mázsát sem érte el, a hízotté pedig felül volt az 5,5 mázsán - az áreltérés 35—40%-os is lehetett. A szarvasmarhák árukínálatának összetételét, az élősúly átlagának alakulását, valamint a belső piaci árstruktúra mozgását megismerve, vizsgáljuk meg miként alakult a haszon, amely a marhakereskedelemből és a húsellátásból származott. Tekintve, hogy az egész országot átfogó forráscsoport nem áll rendelkezésünkre, a haszon elemzésénél elsősorban az uradalmi elszámolásokra támaszkodhatunk. Jó forrás a haszon elemzésére a tokaji uradalom számadáskönyve, mely megőrizte az 1565—67-es katonai húsellátás adatait. A kampány során összesen 954 tehenet, tinót és ökröt vágtak le és egy állatra számítva a pénzügyi mérleg az alábbiak szerint alakult. 1 6 Az egy vágómarhára vonatkozó pénzügyi mérleg: Kiadás Bevétel átlagos hús 2,65-75,5% felvásárlási ár bőr 0,67-19,0% faggyú 0,19-5,4% 2,79 Ft 3,51 Ft Jó üzletet csinált a jószágkormányzó a csapatok húsellátásával. Miután rendelkezett az uradalmi jobbágyok ingyen munkájával, rezsiköltsége gyakorlatilag nem volt s így a hús kimérésével, valamint a bőr és a faggyú eladásával 25,8%o-os hasznot ért el. Több, mint egy évszázaddal később a kelet-magyarországi Nagykároly mezővárosban, a hasonló nevű uradalom központjában, a két országos vásár alkalmából húst mértek ki. Három év alatt (1675-77) összesen 36 vágóállatot és kb. 500 db juhot árultak ki. Közülük 28 marhát (2 ökör és 26 tehén) a környékbeli parasztoktól vásároltak készpénzért. Az 16. T 1565-1567.
