Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kezdetei (1790-1848)

városokból kiszoruló szegények voltak kénytelenek - vagy a sajátjukban vagy a másoké­ban — vállalkozni a kertkultúrás tanyarendszer kiépítésére, másfelől pedig annak, hogy a szőlő a termelési technika adott szintjén szinte minden más növénynél rendszeresebb jelenlétet kívánt a termelőktől, nemigen tette tehát lehetővé a termelést közvetlenül vég­zőknek otthonuk és munkahelyük különválasztását. S mindez egyéb következménnyel is járt. A szóban forgó tanyák és lakóik térbelileg ugyan rendszerint a város közelében he­lyezkedtek el, mondhatnánk: a város vonzásában maradtak továbbra is, ám mégis ők ke­rültek ki legelőbb és sodródtak a legtávolabbra a város kommunitásából, közösségétől. IRODALOM BÁLINT SÁNDOR, 1958.: A szegedi népélet. Szeged. BÁLINT SÁNDOR, 1963.: A szegedi tanyavilág benépesedése helyneveink tükrében. Néprajzi dolgo­zatok, 9. Szeged. BALOGH ISTVÁN, 1961.: Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII-XIX. században. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai, 25. Gyula. BALOGH ISTVÁN, 1965.: Az alföldi tanyásgazdálkodás. In.: A parasztság Magyarországon a kapi­talizmus korában. I—II. köt. Bp. BALOGH ISTVÁN, 1976.: Tugurium-szállás-tanya. Adatok a magyar tanyatelepülés előtörténeté­hez. Ethnographia, 1976. 1-2. sz. BENDE LÁSZLÓ, 1976.: A kecskeméti szőlő- és gyümölcstermelés fejlődéstörténete. Kecskemét. BOTKA JÁNOS, 1976.: A csépai szőlőművelés. Tiszazugi füzetek, 5. Kunszentmárton-Szolnok. Cegléd, 1931.: Cegléd. Magyar városok monográfiája. Szerk. Kolofont József. Bp. ERDEI FERENC, 1937.: Futóhomok. A Duna-Tiszaköz földje és népe. Bp. ERDEI FERENC, 1976.: Magyar tanyák. Bp. FÉNYES ELEK, 1851.: Magyarország geographiai szótára. I-IV. köt. Pest. GALGÓCZY KÁROLY, 1896.: Nagykőrös város monographiája. Bp. GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ, 1925. Az Alföld. Bp. HORNYIK JÁNOS, 1860-1866.: Kecskemét város története. Kecskemét. JUHÁSZ ANTAL, 1975.: Adatok a szegedi tanyák kialakulásához.Ethnographia, 1975. Kiskunhalas, 1965.: Kiskunhalas. Szerk. Janó Ákos. Helytörténeti monográfia. Kiskunhalas. KORITSÁNSZKY JÁNOS, 1891.: Vázlat a kecskeméti homoki szőlőtermelés történetéből. Kecske­méti Nagy Képes Naptár. Kecskemét. KUBINYI FERENC - VAHOT IMRE, 1854.: Kecskemét város leírása. Pest. LETTRICH EDIT, 1968.: Kecskemét és tanyavilága. Földrajzi tanulmányok, 9. Szerk. Marosi Sándor. Bp. NAGY LAJOS, 1930.: Nagykőrös város gyümölcs, zöldség és főzelék termelésének állapota 1930-ban. Nagykőrös. PALUGYAI IMRE, 1853.: Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. II. köt. Szabad királyi városok leírása. Pest. PAPP LÁSZLÓ, 1936.: A kecskeméti tanyatelepülés kialakulása. A m.kir. Ferenc József Tudomány­egyetem tudományos közleményei a földrajz és történettudomány köréből. II. köt. Szeged. PAPP LÁSZLÓ, 1940.: A kiskunhalasi tanyatelepülés. Néprajzi Múzeum Értesítője, 1940. Bp. ROMANY PÁL, 1973.: A tanyarendszer ma. Bp. SPIRA GYÖRGY, 1965.: Parasztsors Pest megyében a jobbágyfelszabadító forradalom küszöbén. In.: Pest megye múltjából. Szerk.: Keleti Ferenc, Lakatos Ernő, Makkai László. Bp. SZABÓ ISTVÁN, 1929.: A debreceni tanyarendszer kialakulása. Föld és Ember, 1929. évf.

Next

/
Thumbnails
Contents