Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kezdetei (1790-1848)
által adott Portán a Házát egészben felépítette, de abba lakót fogadott, maga pedig egész Famíliájával és minden Jószágával, a melly 2 kocsis Lovakból, Fejős Tehénből és Sertésekből áll, a szőllője a Nyomási Árok mellett lévén, ott Majoroskodik, a szomszédjainak nagy károkkal, akik is ellene a sok Kár tételiért panaszkodnak és a Nemes Tanácsot Segedelemért instálják". 70 Furó Tóth Pál példája arra utal, hogy a jelzett időkben megindult már a tehetősebb, házas-birtokos parasztok lassú „átszivárgása" is városbeli otthonukból a szabadabb szőlős-tanyákra. Az összeírások számszerű mutatói persze nem mindig látszanak megbízhatónak. 1800-ban pl. a város körüli szőlők övezetében 99, egy évtized múlva — mint láthattuk — 157, a következő évtized végén pedig — szinte alig hihetően — mindössze 92 szőlő- és tanyabeli lakost (családot) találtak az összeírok. Számuk különösen alacsonynak tűnik, ha azt a több mint 2200 szőlőföldes családhoz viszonyítjuk: a szóban forgó övezetben tehát a szőlőtulajdonosoknak ekkor még 6—8%-a lakott vagy tartott volna lakót kint a szőlőjében. Hangsúlyozzuk még egyszer: az összeírás csak a belső szőlős övezetre, s az állandóan kinttartózkodókra terjedt ki. Abból ítélve, hogy átlagosan 2 kapásnál is kevesebb szőlőt találtak a kezükön, a kintlakók zöme változatlanul a szőlőbeli ,,kertészek"-ből, azaz a cselédféle szőlőmunkásokból „felkapaszkodott" kistanyások csoportjába tartozhatott. 71 Jó lenne tájékozódnunk arról is, hogy a városi tanács tilalmazó rendeletei és a társadalmi tényezők hatására milyen mérvű volt a kiköltözöttek el- és visszavándorlása, a kinttaláltak hogyan oszlottak meg a kint-tartózkodás időtartama alapján, azaz: milyen is volt a kitelepülés üteme, folyamata. Erre nézve azonban mindössze egyetlen összeírásban találtunk adatokat — szerencsére éppen a legkorábbi időkre vonatkozóan. Az 1806-ban összeszámlált 153 szőlőbeli család kint-tartózkodásának időtartama a következő képet mutatta: 72 A családok %-a 1 - 5 év óta tartózkodott kint 63 család 41,18 6 -10 év óta tartózkodott kint 31 család 20,26 11 -15 év óta tartózkodott kint 32 család 20,92 16 -20 év óta tartózkodott kint 13 család 8,50 21 -25 év óta tartózkodott kint 7 család 4,58 26 -30 év óta tartózkodott kint 3 család 1,96 31 -35 év óta tartózkodott kint 0 család 0,00 36—40 év óta tartózkodott kint 4 család 2,61 Adataink arról nem tájékoztatnak bennünket, hogy a kitelepültek közül hányan és mikor hagyták ott - kényszerből vagy önszántukból - felépült vagy felépülő félben lévő tanyájukat. Éppen ezért adataink a kitelepülés, a szőlőbeli tanyásodás ütemére nézve csak e fenntartások hangoztatásával kezelhetők. Ismerve a tanyaállítást tilalmazó városi rendelkezéseket, valóban nehéz eldönteni, hogy az állandóan kiköltözöttek száma a ténylegesen 70. Uo. 1812. sz. n. 71. BKmL. Kecskemét városi iratok. Borbíró számadás, 1800.; 1819/20. sz. n. 72. Uo. Közig. ir. VII. fasc. 3. sz. n. 1806.