Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

N. Kiss István: Bécs húsellátásának válsága (1770-1773) (Marhaexport, politika és profit)

kikötőit (velencei export-kapuk).

13 Közben a magyar kancellárhoz szinte naponta érkeznek a magyar megyék és városok feliratai, melyekben azok a magyar hitelezők kielégítését és Badenthal felelősségre vonását sürgetik.

14 A FLD felvásárlói a korábbi hitelbe vásárlási rendszer helyett most készpénzért igyekeztek venni a magyar piacon, de még így is ellenségesen fogadták őket; a hitelválság hullámai magasra csaptak és a Magyarországon megszokott kereskedelmi forgalom zátonyra jutott. Január 25-én az M. Kir. Udv. Kancellária helyzetjelentést terjesztett őfelsége elé, melyben megvilágította a belső marhapiac áremelkedésének okait Magyarországon. A galiciai ügyek miatt (határkiigazítási igények) 1770-től kezdve az országban csapatösszevonás történt, aminek következtében a húsárak emelkedtek. Több helyen marhavész pusztított és két szigorú tél miatt sem volt elég a takarmány. Nehezíti a piac helyzetét az is, hogy a népesség megszaporodott, s „emiatt a fogyasztás megnőtt, s az árak felhajtódtak".

1 5 Súlyosbító körülmény továbbá, hogy az orosz—török háború miatt szünetel a szerbiai és a havasalföldi marhaimport is. A belső piaci áremelkedést tehát figyelembe kell venni a hitelezők kielégítésénél. Válaszában az uralkodó, február 8-i kelettel, Commissio Mixta-t (vegyes bizottság) állít fel a Hofmarschall elnöklete alatt a creditores ügyeinek rendezésére.

1 6 A magyar kancellár, akit mind a Habermayer fivérek, mind a hitelezők állandóan ostromoltak, február folyamán sürgette a Commissio Mixta-t és újabb jegyzékkel (alleruntertänigste Note) fordult őfelségéhez. Ebben megállapítja, egyetért az osztrák kancellárral abban, hogy az országban támadt bizalmatlanság következtében válságosra fordulhat Bécs húsellátása. A hitelezőket tehát sürgősen ki kellene fizetni! Figyelembe veendő továbbá az is, hogy a marhaexporttal szemben bizalmatlanná váló földesurak könnyen áttérhetnek az utóbbi időben tért hódító juhtenyésztésre. Végül utal arra, hogy a creditores, a societas Habermayeriana szerződésbontása után, tehát már 1773-ban Magyarországon lefoglalt, illetve még hitelbe felvásárolt állataik árát követelik, ügyük eszerint nem kapcsolódik a Badenthal—Habermayer-féle vitához és külön kezelendő.

17 Röviddel utóbb a két kancellária tagjaiból bizottságot küldenek ki a Badenthal-féle számadások hivatalos felülvizsgálására.

18 Az ügy rendezésének — azaz a hitelek kifizetésének és a marhabeszerzésnek — az a legfőbb akadálya, hogy Badenthal, a FLD elnöke fizetésképtelen. Ezért határozott a Commissio Mixta is úgy március 12-én, hogy a hitelezők peres úton keressék igazságukat.

19 Közben az Udv. Kancellária, a M. Kir. Helytartótanács Gazdasági Bizottságának vizsgálata alapján, újabb felterjesztéssel fordult az uralkodóhoz. Ebben leszögezi, érthetetlen Badenthal fizetésképtelensége, mert a 30 hónap alatt leszállított 13. AG 1773. január 25. No 471. 14. Pl. Bács megye, Zombor város, Arad és Győr megye, Üjvidék város, Pest megye és számos marhakereskedő nomine proprio: AG 1773. No 195, 423, 534, 1002, 1040, 1166, 1168, 1270, 1288, 1301, 1439, 1566, 1633, 1634, 2096, 2632, 2753, 3155, 3182, 3266, 5810. 15. „consumptio producti pecorum.. ita increscit, ut.. pretia carnis aucta habeantur". AG 1773. NO 323. 16. AG 1773. No 578. 17. AG 1773. február 18. No 795. 18. AG 1773. március 8. No 1122. 19. A hitelezőket (creditores) törvényes eljárásra (ad ordinariam juris viam) utasították. AG 1773. No 1168.