Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Vlcskó Lajos: Szempontok és adatok a magyarországi növénytermesztésben elterjedt ipari módszerek agrártörténeti feldolgozásához (1945—1975)

SZEMPONTOK ÉS ADATOK A MAGYARORSZÁGI NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN ELTERJEDT IPARI MÓDSZEREK AGRÁRTÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSÁHOZ (1945-1975) VLCSKÓ LAJOS A magyarországi mezőgazdasági termelés, az elmúlt három évtizedben, történelmi jelentőségű fejlődésen ment át. A korábbi másfél millió, elmaradott technikával dolgozó kisüzemi parasztgazdaság helyét 1975-ben 1748 szocialista mezőgazdasági nagyüzem foglalta el. A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének indexe 1971—75 között évente átlagosan 4,8 %-kal növekedett. Ugyanezen időszakban a növénytermesztés évi átlagos növekedése: 5,9 %-ot tett ki. Hosszabb időszakon át vizsgálva a növénytermesztési termékek bruttó termelésének indexét, az 1951-ben 134, 1975-ben 179 volt. E dinamikus, gyorsuló fejlődés mellett jellemző a mezőgazdaság részesedése a népgazdaságban. Ez 1975-ben a nettó termelés indexének 25,8 %-át képezte. (1968. évi összehasonlító árak alapján.) Megállapíthatjuk azt is, hogy a mezőgazdaság termelésének növekedése biztosítja a hazai lakosság növekvő igényeinek folyamatos kielégítését. Egyúttal a mezőgazdasági termékek jelentős szerepet töltenek be az export terén is. Az ágazat népgazdasági jelentősége hosszú távon a gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése. További fejlesztése az ország gazdasági fejlődésének nélkülözhetetlen része. Mivel azonban viszonyaink között a művelés alá vont területek növelésére nincs lehetőség, sőt a mezőgazdasági terület nagysága fokozatosan csökken: a mezőgazdasági termelés fejlesztése csak úgy oldható meg, ha — növeljük a fajlagos hozamokat; — csökkentjük a termelés fajlagos költségeit; — javítjuk a munka termelékenységét; — lényegesen megjavítjuk a mezőgazdasági ráfordítások hatékonyságát; — az exportcikkek minősége és ára kielégíti a világpiac követelményeit; — a mezőgazdasági termékek lépést tartanak a világszínvonal folyamatos fejlődésével, rendszeres export—import lehetőséget biztosítanak; — megrövidítjük az új termékek előállításának, illetve a hagyományos magyar mezőgazdasági termelés korszerűsítésének idejét.