Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Vlcskó Lajos: Szempontok és adatok a magyarországi növénytermesztésben elterjedt ipari módszerek agrártörténeti feldolgozásához (1945—1975)
A felsorolt tennivalókat olyan körülmények között kell megoldanunk, amelyekre jellemző a mezőgazdasági aktív keresők fokozatos elöregedése és számának csökkenése. 1960 és 1973 között a mezőgazdasági aktív keresők aránya 15,8 %-kal csökkent. Mindez szükségszerűen előírta és a továbbiakban is folyamatosan megköveteli a mezőgazdasági termelés technikai és technológiai korszerűsítését. E folyamat — a címben jelzett 30 év alatt — összhatásában teljesen felszámolta a hagyományos, kisparaszti üzemszerkezetet és termelési módot; megalapozta a korszerű ipari jellegű, szocialista mezőgazdasági nagyüzemeket; sok vonatkozásban pedig jelentős előrehaladást biztosított a korszerű, ipari jellegű mezőgazdasági termelési folyamatok fejlesztése terén. Ugyanakkor arra is rá kell mutatni, hogy a mezőgazdasági termelés valamennyi folyamatánál felgyorsult fejlődés versenyszerűen magával hordozta egy-egy eljárásfajta, gép felfutását a termelésben, majd szinte teljes eltűnését. (Négyzetes, ikersoros vetés; első keresztezések termékei, stb.) Az elmondottakból is kitűnik, hogy valóban történelmi jelentőségű fejlődés részesei vagyunk. Ezért is a fejlődés utóbbi 30 esztendejének a kortárs szemével való vizsgálata, az utókor részére történő rögzítése az agrártörténelemmel foglalkozók egyik fontos feladata. Mielőtt a téma részleteibe bocsátkoznánk, szükséges, hogy annak alapvető elvi kérdéseit megvizsgáljuk, és bizonyos — a további, részletes analizáláshoz is nélkülözhetetlen — általánosításokat, meghatározásokat tegyünk. Elsősorban össze kell foglalnunk az ipari jellegű, mezőgazdasági termelés legfontosabb jellemzőit: 1. Technikai berendezéseiben és a termelés technológiájában igen fejlett mezőgazdasági üzemek. 2. A termelési folyamatok — mind a stabil, mind a mobil munkafolyamatok — esetében érvényesül az ipari szervezés specializálási, folyamatos korszerűsítési, majd automatizálási tendenciája. 3. Az üzemek előre megadott technológia szerint, előre megállapított időpontokra, szállítási határidőkre, nagytömegű és egységes minőségű árut termelnek 4. Állandóan fokozzák mind a műszaki értelmiség, mind a szakmunkások szellemi, szakmai felkészültségét. 5. Folyamatosan figyelemmel kísérik az agrártudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit, gondoskodnak azok gyakorlati alkalmazásáról. 6. Fokozatosan olyan anyagi alapot teremtenek, amely biztosítja a világpiac igényeinek megfelelően termelésük műszaki, technológiai fejlesztését, struktúrájának szükséges változtatását vagy ritmusváltását. 7. Minden műszaki fejlesztésnek, technológiai változtatásnak, szellemi beruházásnak összhatásában csökkentenie kell egyfelől a mezőgazdasági termelésben felhasznált, termékegységre jutó élőmunkát, másfelől az anyagköltségeket. A mezőgazdasági termelés iparosodásának, iparszerú fejlődésének főbb elvi kérdései a felsoroltakban foglalhatók össze. Ugyanakkor meg kell állapítanunk azt is, hogy világméretben bontakozó folyamattal állunk szemben. Ezért a vázoltakat az egyes
