Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben

A súlygyarapodás, a szövetek elzsírosodása legnagyobb a töméses hizlalás másodikharmadik hetében, amikor a máj még viszonylag kicsiny és zsírszegény. A hizlalás harmadik hetén túl azután kisebb lesz a testsúly növekedése, rohamos ellenben a máj elzsírosodása. A hizlalásnak ebben a szakában szokás a libát érettnek mondani, feltéve, hogy a hízottsági foka is megfelelő. A kihízott lúd mája visszafejlődik, ha a tömés befejeztével az állatot azonnal le nem vágják. Ha tehát a hizlalás helyétől a ludakat messzebbre kellett szállítani, a kereskedők gyakran a helyszínen vágatták le vagy az elszállítás után még néhány napig tömették azokat.

103 A kevés fehérjetartalmú és a gabonafélék között a legnagyobb energiaértéket képviselő kukoricát a libahizlalásban más takarmány nem pótolja; árpával, zabbal jó minőségű libamájat előállítani nem lehet.

104 Magyarországon kívül egykor mégis főként csak Franciaországban terjedt el a libatömés szemes kukoricával, másutt azt - leginkább az állatvédelmi tiltó rendelkezések miatt — alig gyakorolták. Fehér szemű kukoricával a tömés világos, a sárga szemű fajtákéval pedig aranysárga színárnyalatot ad a libamájnak. Erre is figyelmet fordítanak vásárláskor a franciaországi konzervgyárak.

105 Apró szemű kukorica tömésre nem alkalmas, mert könnyen belejut a légcsőbe. Sok hizlaló szerint a fajtán kívül a termőtalaj, az időjárás, a csapadék mennyisége stb. komplexen szabja meg a kukoricának a lúdhizlalásra való alkalmasságát. Általában 25 kg kukorica felhasználását tartják szükségesnek ahhoz, hogy nagy és jó minőségű mája legyen a hízott libának. Teljesen kifejlődött ludaknál 30 kg fölé is emelhető a takarmány mennyisége a hizlalási időtartam növelése nélkül. Egyes libatömők tapasztalata szerint nem annyira a tömés tartama, mint inkább annak intenzitása, vagyis legalább 20 kg kukorica mielőbbi feletetése a lényeges.

106 * * * A lúdhizlalók régóta érezték olyan eszköz hiányát, amellyel a kukoricát az állat épségének kockáztatása nélkül a fárasztó kézi tömésnél kényelmesebben és gyorsabban lehetne a nyelőcsőbe juttatni. A gépi lúdtömés legrégibb és legegyszerűbb módja a tömőtölcsér használata volt, ma is az a legtöbb tömőgép szerkezeti alapeleme. Nem kedvezett a tömőgépek elterjedésének Magyarországon, hogy mezőgazdaságunkban az őszi betakarítási munkák befejezése után minden évben szükségszerűen bekövetkező munkahiány mutatkozott. Ekkor volt a libatömés idénye. A napszámos és a törpebirtokos családok bármely olyan munkaalkalmat megragadtak, amely hozzájárulhatott létfenntartásuk biztosításához. így egykor nálunk alig volt kereslet a tömőgépek iránt. Csak a szocialista mezőgazdaság teremtett erre nagyobb igényt. Ettől függetlenül a szakfolyóiratok időnként hírt adtak egy-egy újabb libatömőgép feltalálásáról. Idővel sokféle tömőgép került Magyarországon is forgalomba, de azok csak félig-meddig feleltek meg a célnak. 103. Lacza B. 1962. 98. 104. - vi - 1914.BL 286. - Bögre J. - Kakuk T. - Miklósné Horváth E. 1968. 167. 105. Bögre J. 1969. 105. 106. GondaL KL 1976/9.