Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben
Eltérően a magyar és a rajnai fajtától, nem teljesen kihízva is elég nagy májat ad, kihízottan azonban a kevesebbre értékelt zsírmáj képzésére hajlamos. Tollazatának szürkésbarna színe miatt elszaporítása a háztáji tenyésztésben — a tervszerűtlen kereszteződések veszélye miatt — nem kívánatos. Tenyésztésével több szaporító gazdaság foglalkozik. Az olasz parlagiból kinemesített, közepes testnagyságú, fehér tollú és jó tojástermelésű olasz ludat 1967-ben hoztuk be, szintén a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, főként kísérleti célokra. Kis létszáma miatt nem terjedt el. Zárt tenyészetben a Hortobágyi Állami Gazdaságban és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem babati kísérleti telepén tartják. 83 A pomerániai lúd az 1920-as években nálunk is elég szép májat adott, de azóta Magyarországon alig tenyésztik. 84 450—500 g körüli májtermelő képességét az újabb hazai kísérleti adatok tanúsítják. 8 5 Májtermelésre az erre a célra kialakított hibridlúd felelhetne meg a legjobban. Az országosan termelt 390 tonna libamájat 3 milliós állomány helyett 700 ezer ilyen lúddal lehetne megtermeltetni. 86 Megjegyezzük, hogy a zagyvarékasi prehib 70, a babati, a Hungavis barna elnevezésű végtermékek jelzik: a nagy és kiváló minőségű máj termelésére alkalmas hibridlúd kialakítását célzó munkának már voltak átmeneti és vannak a jövőben várható eredményei. Eszerint a májtermelésre specializált lúdhibrid még nem készült el teljesen, így máj termelésre ma is többnyire egyszerű fajtakeresztezéseket alkalmaznak. Különösen a magyar lúdnak a landeszi lúddal történt keresztezése hozott jó eredményt. Bár általában a tojók hízékonysága és májtermelése felülmúlja a gúnárokét, de az így keresztezett ludakat, tekintet nélkül ivarukra,célszerű májra hizlalni, mert ezeknél a gúnárok teljesítménye is túltesz a nem keresztezett lúdakén. A nálunk ismertebb lúdfajták májtermelő képessége — feltételezve a szakszerű hizlalást — Bögre szerint a következő: Fajta Májsúly, g Magyar lúd Rajnai lúd Landeszi lúd Toulouse-i lúd Olasz lúd Kínai hattyúlúd 400 - 700 350 - 450 700 - 800 600 - 1000 500 - 600 200 - 250 87 * * -XLibamájtermeléssel a magyar mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átalakulásáig nálunk kizáróan egyes kistenyésztők foglalkoztak. A hazai libatömésről a XV—XVI. század óta vannak — kezdetben csak szórványos — adatok. 88 Nagyváthy a XIX. század elején említette: „zsidó asszonyok" . . . „hogy a' lúdnak a' májjá annál nagyobb legyen, 83. Kisállattenyésztési évkönyv 1975. 1976. 59. 84. Bakoss L. 1925. 302. 85. Szentirmai L. 1968. 15. 86. VáncsaJ. Ál976/1-2. 87. Bögre J. 1969. 70. 88. Tóth-Baranyil. 1957. 178.
