Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben
nagy májú lúdfajta kitenyésztését végzik e komplex lúdtenyésztő gazdaságban. 1974-ben 64 ezer májlibát állítottak elő Zagy varékason, ez 450 tonna lúdhúson kívül 25 tonna libamájnak felelt meg. A zagyvarékasi libamáj átlagsúlya 1974-ben meghaladta a 40 dekát. Az 1975. évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a háztáji üzemág szervezéséért, valamint nagyüzemi lúdtenyésztéséért teljesítménydíjat kapott. 1976-ban a szövetkezet AGROKOOP néven 65 termelőszövetkezet csatlakozásával takarmánytermesztési és állattenyésztési rendszert szervezett. Ebben a lúdtenyésztés és -feldolgozás az egyik főágazat. A partnergazdaságok egész évben keltetnek és nevelnek libákat, majd a libák bizonyos hányadát májra hizlalják és export céljára is a zagyvarékasi új lúdvágóhídon dolgozzák fel. 69 A kiskunfélegyházi, orosházi és zagyvarékasi libamájtermelés vázlatosan ismertetett szervezési módjaiból kitűnt, hogy a törzsállatok tartása, a tenyésztojás-termelés és a naposliba előállítása leggazdaságosabban a nagyüzemekben folytatható. Ezzel szemben maga a libamájtermelés — elsősorban a tömés lebonyolításának nehézségei miatt — a nagyüzemekben eddig külföldön sem sok helyen valósult még meg. Sőt a kisüzemi, háztáji keretek közötti libamájtermelés napjainkban is egyre nagyobb akadályokba ütközik, ha a nagyüzemi naposliba-előállítás nem támogatja. Következik ebből, hogy a gazdaságos libamájtermelés a nagyüzem és a hozzá kapcsolódó háztáji gazdaságok, úgyszintén a baromfüpar együttműködésével oldható meg a legcélszerűbben. Nálunk ez rendszerint a mezőgazdasági nagyüzemek és az általános földművesszövetkezeti szakcsoportok, illetve a háztáji gazdaságok egyéb viszonylatokban is gyümölcsöző kooperációjával történik. Az így létrejött munkamegosztás új lendületet adott a libamáj hazai termelésének. * * * A különféle lúdfajták májtermelő képessége eltérő, ami a genetikai alap különbözőségéből adódik. 70 Tapasztalat szerint egyes családok, vérvonalak következetesen nagy májúak, fontos tehát ivadékvizsgálattal kiválasztásuk, majd elszaporításuk. Természetes azonban az, hogy a felhasznált kukorica mennyiségétől, minőségétől és a szakszerű töméstől is függ, hogy a lúdban nagy máj fejlődhessék ki. 71 Eszerint a ludak hizlaláskori súlygyarapodása több tényező kölcsönhatásának az eredménye és ezek valamelyikének kedvezőtlen alakulása csökkenti a libamájtermelés gazdaságosságát, hiszen nagy májsúly úgy érhető csak el, ha a lúd ráhizlalt súlya a beállításkori súly 80 %-át eléri. Egyes állományok ekkora súlygyarapodása nagyüzemi feltételek között is ismeretes. 69. Gondal. BT 1971/3. - Alibamáj nyomában - Zagyvarékason. BT 1971/11. - Tervek Zagyvarékason. BT 1974/4. - Gonda I. BT 1974/9. - Tóth B. N 1975. szept. 10. - Kőbányai Gy. EH 1975. szept 20. - Pálffy D. BT 1976/1. - Lengyel Z. MO 1976/34. - Bodnár I. MH 1976. szept. 28. — Budai K. 1Í976. nov. 11. - Zagyvarékasi kezdeményezés. Új termelési és tenyésztési rendszer. MH 1976. dec. 23. 70. A lúd májának nagysága és tojástermelő képessége között bizonyos ellentétes irányú korreláció mutatkozik. (Bögre J. - Kakuk T. - Mikiómé Horváth E. 1968. 134.). 71. A minőség nemcsak a kukorica színét és a szemnagyságot jelöli, hanem a kukorica energiatartalmát is. Nem közömbös, hogy mekkora a tömésre használt kukorica energiatartalma. Az elzsírosodás foka ugyanis elsősorban a lúd által az időegység alatt elfogyasztott energia függvénye, és közismert, hogy a kukorica energiatartalma táblánként is jelentős mértékben változhat.
