Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben

etették fel.

60 A baromfivágóhelyeken 1971-ben mindössze 18 dkg volt a bontott libák májának átlagsúlya, holott mind üzemi, mind népgazdasági szempontból a 40 dekásnál kisebb máj termelése már nem mondható gazdaságosnak. A feltételek kellő megteremtése nélkül megkezdett hizlalás, illetve a kevés és bizonytalan bevétel rontotta sok nagyüzem lúdhizlalási kedvét, és ami ennél is hátrányosabb volt: aláásta a magyar minőségi libamájnak a világpiacon megszerzett jó hírnevét.

6 1 A nagy máj előállítására törekvő libatömők régebben még nagyobb figyelmet fordítottak a libák egyedi kiválasztására és felnevelésére, mint már ezekben az években. Megbízható adatok hiányában nem bizonyítható ugyan, hogy mennyire hatott a hagyományos kisparaszti tartásmód romlása a gyengébb májkihozatali eredményekre, de tény, hogy a mezőgazdaságunk nagyüzemi átszervezése utáni első időben nemcsak a fajta (a rajnai lúddal történt keresztezés következtében) és a felnevelési körülmények, hanem főként a hizlalás intenzitásának foka is előnytelenül megváltoztak.

62 Nem úgy történt, hogy a májliba hizlalással csak azok foglalkoztak, akik vállalták az éjszakába nyúló és hajnalban kezdődő munkaidőt, a tömési időszakban a vasár- és ünnepnapok feláldozását és az állandó készenlétet, különösen a hizlalás utolsó szakában. Nagy máj elérése végett szinte minden egyes libát külön kell ismerni, mindegyikkel egyedileg kell foglalkozni, mert valamennyi más-más takarmányadagot és bánásmódot követel.

63 A lúdtöméshez szakértelem, nagy gyakorlat, a tömési technológia helyes megválasztása és kitartó szorgalom kell, de ezek az erények legtöbbször hiányoztak.

64 Májra hizlalás végett a libát jól ki kell tömni, mert a szükségesnél rövidebb tömési idő alatt a máj nem tud eléggé elzsírosodni, képtelen nagyra megnőni. A teljesen ki nem hizlalt libának pedig rendszerint pacalmája van, amelyből minőségi árut készíteni nem lehet.

65 A hazai libamáj termelés kritikus helyzetbe jutott főként annak következtében, hogy az 1970-es évek elejéig az átlagos májsúly a termelői érdekeltség hiánya miatt is alacsony maradt. A hízott liba átvételi árát 1968-ig ugyanis az élősúly határozta meg, tekintet nélkül a máj nagyságára és minőségére. Nem egy nagyüzem próbálkozott ugyan libamáj előállításával nagyban is, de az eredmények szerint e téren még az útkeresés állapotában voltunk.

66 -* •* * Nemcsak a szaksajtó, hanem a napi- és a hetilapok is gyakran hírt adtak a libamáj előállítása terén elért újabb eredményekről, különösen a kiskunfélegyházi, orosházi és zagyvarékasi sikerekről. A felszabadulás előtt Kiskunfélegyházán mintegy 100 ezer ludat tömtek meg évenként. Ott tehát mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemi átalakulása után már jelentős hagyományok segíthették a májliba előállítását. Későbbi eredményeiket az 1960-as években alapozták meg. Az Egyesült Lenin-Rákóczi Mezőgazdasági 60. Szentirmai Lászlónak, a Zala Megyei Baromfifeldolgozó Közös Vállalat igazgatójának szíves közlése. 61. BallaiA. - László L.-né 1972. 75. 62. Bögréi 1969. 79. 63. LengyelZ, MO 1976/34. 64. CzibulyásJ. - Martin L. 1976. 35. 65. Gondal. 1965. 88. 66. BallaiA. - László L.-né 1972. 34., 68-69.