Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben

Termelőszövetkezet elődjének, a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek tagsága 1965 óta foglalkozott gépi libatöméssel; 1972-ig 50 ezer libát is hizlaltak évi átlagban. Ezután csökkent a technológiai fegyelem, sok volt a kényszervágás, ami leginkább arra vezethető vissza, hogy a tömőasszonyok nehezen viselték el napi munkaidejük széttagoltságát. Ilyen előzmények után a termelőszövetkezet felhagyott a májlibahizlalással, de védnöksége alatt 1972 januárjában megalakították a kisállattenyésztő szakcsoportot, amelyhez tartoznak a libatömők is. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szintén felkarolta a libatömést, 1973-ban 33 ezer májlibát bocsátott piacra átlagosan 36 dkg súlyú májjal. Ugyancsak kiemelkedő eredményt értek el a kiskunfélegyházi ÁFÉSZ lúdtömői is. (Az ÁFÉSZ keretében működő májlibahizlaló szakcsoportban 1976-ban kb. 140 tag 120—130 ezer libát hizlalt és mintegy 20 tonna májat termelt). Gyakorlatilag a szakcsoportok úgyszólván beruházás nélkül érték el ezt az eredményt, mert a már meglevő ólakat, istállókat és régi tanyaépületeket használták erre a célra. 1974-ben a két termelőszövetkezet és a helyi ÁFÉSZ által működtetett szakcsoportnak mintegy 500 család volt a tagja; ezek közül nem egy család évenként 400-600 libát is hizlalt. Kiskunfélegyházán a májak átlagsúlya 1973-ban elérte a 37 dekát, így pl. 200 liba öthetes tömése csak a májprémiumból 14 500 forintot eredményezett. Ha az átlagsúly viszont elérte a 45 dekát, akkor már 23 ezer forint volt a prémium. 1973-ban Kiskunfélegyházáról, a ,,libafőváros"-ból összesen 320 tonna libamájat exportáltak, több mint felét az egész évi akkori magyar libamájkivitelnek.

6 7 Orosházán 1945 előtt 10—12 család foglalkozott nagyban lúdtöméssel, a kereskedelemnek családonként évi 600—700 hízott ludat is adtak át. Ott azóta is sok ludat hizlalnak. Az Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben 1960 óta folytatnak nagyüzemi lúdtenyésztést, a törzstenyésztői munka pedig 1968-ban kezdődött 82 egygúnáros családdal: magyar, rajnai, landeszi lúdfajtákat és azok keresztezési utódait tenyésztik. Tenyészcélul a hústermelő és a májtermelő típus kialakítását, valamint a fehér tollszín megtartását tűzték ki; 1973 nyarán libatömő-mesterképző tanfolyamot is tartottak. E szövetkezet egyrészt libatenyésztési bemutató gazdaság, másrészt az őshonos magyar lúd fenntartására génbanknak kijelölt gazdaság.

6 8 A zagyvarékasi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben az 1960-as évek közepe óta hizlalnak nagyban ludakat. A szövetkezet májliba előállítására példás együttműködést alakított ki a háztáji és a kisegítő gazdaságokkal: a környék nyolc községében több száz családdal szerződést kötött. A libát, kukoricát, alomanyagot, szaktanácsot és az egészségügyi ellenőrzést a szövetkezet adja, a tömésre vállalkozók pedig hozzáértésükkel és szorgalmukkal járulnak hozzá az eredményhez. Elsődleges feladatként az örökletesen 67. Urbán E. N 1964. febr. 9., 11., 12. - Martin L, BT 1966/8. - Derne J. BT 1971/6. - BánkiI. BT 1972/8. - Szebelkó E. NL 1972. dec. 16. - Szenes I. NSZ 1973. szept. 1.-Holka V. KÜ 1974. jan. 19. - Cz. Gy. HH 1974. máj. 6. - Pethes S. T 1974. jul. 2. - Iliás F. BT 1975/8. - Lengyel Z. MO 1976/34. -JászonyiF. NSZ 1977. szept 4. 68. Darvas J. 1937. 65. - Varga M. BT 1971/1. - A liba az orosházi Új Élet Tsz-ben BT 1971/12. - A bemutató gazdaságok címjegyzéke (1972). MG 1972/29. - A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban az orosházi Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tevékenységét bemutató 1973. évi kiállítás dokumentációja. - Az 1975. évi 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár dokumentációja. - Sztankay J. NSZ 1976. máj. 9.