Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben

Az ország északnyugati része lúdtenyésztési központjának Lévát lehetett tekinteni. Az itteni lúd húsa és mája nagyon keresett cikk volt, így érthető, hogy hosszú időn át ez a vidék szolgáltatta a Bécsbe és Prágába irányult szállítmányok fő kontingensét.

3 3 Léváéhoz hasonló rangja volt Vácnak a nagy libamáj előállításában; a kisváci asszonyok által piacra hozott libamáj nagyságával gyakran felülmúlta a híres elzászit.

34 Ugyancsak szépen fejlődött akkoriban a libamáj termelés a Garam partján, Lőcse vidékén, valamint Szepes, Abaúj— Torna és Sáros megyékben. A libazsírt kiolvasztották, hordókba öntötték, majd ebbe ágyazták bele a májakat.

35 Az 1910-es évek elején is Léva volt a nagy libamájkereskedelmi központ, de Torontál megyében Bégaszentgyörgyön a vasárnapi hetivásárokon szintén bőven akadt libamáj, Zemplén megyében pedig Varannó, Gálszécs, Homonna, Nagymihály, Sátoraljaújhely, Szerencs és Királyhelmec piacán volt nagy mennyiségű libamáj kapható.

36 Némely vidéken lúdtenyésztéssel inkább a jobbmódú gazdák, libahizlalással ellenben többnyire a falvak szegényebbjei foglalkoztak. Volt, ahol a parasztasszonyok a nagy kiviteli cégektől sovány libákat kaptak bérhizlalásra. 1918 előtt nagyon sok ludat hizlaltak Arad, Temes, Bács-Bodrog és Torontál megyékben is.

3 7 Ismert libapiaca volt abban az időben Hódmezővásárhelynek; ősszel a piaci napokon fehérlett a város tóalji része a sok hízott lúdtól.

38 Az első világháború után a feldolgozó iparnak különösen Kiskunfélegyháza és Ásotthalom vidéke adott számos hízott libát. Ott egyes családok nemzedékek óta töméses hizlalással a legkiválóbb májú ludakat állították elő. Több helyen, mint pl. Győr, valamint Kiskunfélegyháza környékén és a Jászságban híres libatömő körzetek alakultak ki. Ezek az éghajlat, a talaj, a tájfajta és némileg a hizlalási technika tekintetében különböztek egymástól.

39 Az ország déli részeiről származó hízott libák mintegy 50 %-ának az 1940-es évek elején 0,5 kg-nál súlyosabb mája volt, de Mátészalka és Győr vidékéről is szép számmal kerültek ki ilyen ludak.

40 33. Hreblay E. 1901. 116. 37. Hreblay E. 1901. 12-13. 34. Krenedits Ö. 1920. 91. 38. Kiss L. 1955. 544. 35. Winkler J. 1913. 12. 39. Bögre J. 1969. 37. 36. Mezőgazdasági kalauz. 1912. 225-226. 40. Tangl H. KÖ 1942. 87. - Tangl H. Él 1950/11.