Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben

A hazai libamájfogyasztás alakulásáról nincsenek statisztikai adataink, és mint láttuk, csak a gyéren található irodalmi adatok vallanak róla. Nem sokkal kielégítőbb a libamájtermelés mennyiségének felderítését célzó vizsgálódások eredménye sem. Nem mindig könnyen egybevethető statisztikai és csupán szórványos szakirodalmi adatok alapján lehetséges csak felmérni a magyar libamájtermelés megközelítő mennyiségét. A hazai lúdállomány nagyságáról az év más-más hónapjában készült statisztikai felvételek tájékoztatnak. Ezek eredményeit a következőkben ismertetjük. Az 1884. évi első országos baromfiösszeírás adatai szerint Magyarországon (Horvát- és Szlavónországok nélkül) a szántófölddel rendelkező gazdaságokban 5,6 milliós volt a lúdállomány, ez megfelelt a baromfilétszám 17%-ának. Ebből — szeptember havi felvételről lévén szó — 1,6 millió jutott a törzsállományra és kereken 4 millió liba az 1884. évi költésre.

41 Az 1895. évi november havi általános mezőgazdasági üzemi statisztikai felvétel fajok szerint - sajnos—nem részletezte a baromfilétszámot. Az akkori lúdállomány azonban sok közlegelőnek időközben történt felosztása és feltörése folytán az összes baromfiaknak legföljebb 15%-ára tehető. Ez mintegy 4,4 millió libának felelt 4 2 meg.

4 Az első világháború után az ország új területén az 1928. évi május havi összeírás szerint a szántófölddel rendelkező gazdaságok lúdállománya 4,7 millió volt. Ebből 3,8 milliót tett ki az azévi költés.

43 Az 1935. évi február végi - második - általános mezőgazdasági üzemi statisztikai felvétel adatai szerint a ludak létszáma 2,3 millió, az ország baromfiállományának 10 %-a volt.

44 Ez, figyelemmel a felvétel időpontjára, teljes egészében törzsállománynak vehető, amely után Lacza becslése szerint az évi szaporulat 9 millióra, a valószínű évi apadás pedig 6,75 millió libára tehető. Utóbbiakból 4,5 millió lehetett a töméssel hizlalt ludak száma, s ezek levágás előtti átlagos élősúlya hozzávetőleg 7 kg-ban állapítható meg.

45 A 4,5 millió hízott lúd szolgáltathatta libamájtermelésünk kereskedelmi cikknek alkalmas hányadát, ami óvatos becsléssel (hízott libánként országos átlagban 20 dekás májjal számolva) mintegy 900 tonnának felelt meg. Külkereskedelmi statisztikánk szerint az 1935. évben 330 tonna friss libamájat vittünk ki az országból.

46 A baromfifeldolgozó üzemek azonban libabontást nem végeztek, lúdtermékeiket ún. beles (zárt) libaként - a májjal együtt—értékesítették. Ebből Nagy Tamás becslése szerint az következik, hogy pl. az 1938-ban kiszállított 525 súlyvagonos beles libával legalább további 18—20 súlyvagon libamájat is exportáltunk.

4 7 Ha az 1935. évi exportra is érvényesnek tekintjük azt az arányt, hogy 100 kg beles libában átlagosan 3,6 kg máj lehetett, az 1935-ben kivitt 5497 tonna beles libával 198 tonna májat is exportáltunk. Ennyivel libamájkivitelünk tehát meghaladta a statisztikában kimutatott 330 tonnát. Megjegyzendő, hogy 1935-ben még 39 tonna 41. Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv. 1887. 199. 42. A Magyar Korona Országainak mezó'gazdasági statisztikája. Harmadik rész. 1900. 71. 43. Magyar Statisztikai Évkönyv 1928. 1929. 105. 44. Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben. 1941. 81.* 45. Lacza B. 1962. 7-8. 46. Magyarország 1935. évi külkereskedelmi forgalma. 47. Nagy T. BI 1975. 156.