Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben

tanyavilág ugyanúgy kedveztek a gazdaságos lúdtartásnak, mint a Dunántúl számos üde legelője. Az ország különféle tájain eltérő alkatú és tulajdonságú lúdállomány alakult ki. Báldy szerint a víz mellett jó füvön felnőtt kisebb testű magyar ludak mája volt viszonylag a legnagyobb és legértékesebb.

31 1. Emdeni gúnár (Vastagh Géza festménye, 1914) Dél—Magyarország nem egy vidéke kiváló alapanyagot szolgáltatott a lúdhizlalásra. Elterjedtek voltak itt a baromfiak nemesítését célzó, 1890-ben kezdődött állami csereakció során kiosztott tiszta fehér tollú emdeni gúnárokkal keresztezett ludak utódai, amelyeknek jó hízási eredményei folytán az ilyenek tenyésztését ajánlották. A Szepességben pedig, főként Szepesolaszin és környékén a hegyi fehér lúdnak az emdenivel történt keresztezése bizonyult eredményesnek.

3 2 31. Báldy B. 1954. 286. IZHreblayE. 1901. 8-9.