Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Kovács Miklós: Korabeli vélemények az 1880—1890-es évek hazai szarvasmarha tenyésztéséről

rendelet tervezetében még nem bizonyult helyesnek, tenyésztési szempontból megfelelőnek. Nem is hagyta jóvá a miniszter, megváltoztatván azt úgy, — amint az előbbiekben láttuk — ,hogy szabad pároztatás, gulyában, csordában járó bika esetén 50, kézből való fedeztetés esetén pedig legfeljebb 80 tehén juthat egy bikára.

21 Alsó Fehér megye szabályrendelete ezenkívül kötelezte a tenyészbikát tartó községeket, esetleges vállalkozókat a bika jókarban tartására és megfelelő takarmányozására.

22 Itt már szerepelt az öt korszerű feltétel és kívánság közül négy: a kímélő használat, a megfelelő elhelyezés, gondozás, takarmányozás. Még hiányzott azonban az ötödik követelmény: a kitűzött tenyészcélnak megfelelő tenyészanyag biztosítása. Érthető is, mert akkor még a mai értelemben vett nemesítő, tenyésztő gazdaság nálunk nemigen akadt. A szabályrendelet megszervezte az évenkinti tenyészbika-szemléket. A tenyészbikák köztenyésztésben való használatát engedélyhez kötötte.

23 A szabályrendelet szerint az alkalmatlannak talált bikák „a fedezéstől azonnal eltiltandók, s a tulajdonosuk által 30 nap alatt kimetszendők..." voltak. E rendelkezés szigorúságára jellemző, hogy a fél a tenyészbika szemlét végző bizottság egy tagjának jelenlétében volt köteles a határozatot végrehajtani.

24 Intézkedés történt arról is, hogy ahol nincs, ott tenyészbika beszerzési alap létesítendő.

25 A közel egy évszázadon keresztül érvényes községi bikatartás alapjai már benne voltak Alsó Fehér megye állattenyésztési szabályrendeletében is. Zemplén megyének egy évvel korábban alkotott s a ló-, szarvasmarha- és sertéstenyésztés tárgyában hozott szabályrendelete még korszerűbb volt, még részletesebben szabályozta a megye állattenyésztését.

26 Ez a szabályrendelet már a tenyészigazolvány kötelezettségét is rendszeresítette. A vizsgáló bizottságoknak előírta, hogy „azon . . . bikák, melyek fejletlenek s a sikeres tenyésztéshez szükséges tápláltságban, fejlettségben, erőben és egészségben nincsenek, a tenyésztéstől ideiglenesen eltiltandók... a szabálytalan testalkatú vagy öröklődő hibákkal terhelt... bikák örökre eltiltandók a fedeztetéstől és záros időben tenyészképességüktől is megfosztandók".

2 7 Büntetéssel rendelte sújtani Zemplém megye szabályrendelete a tenyészigazolvánnyal el nem látott bikával fedeztető tehéntulajdonost is.

28 Helyes intézkedése volt továbbá, hogy „közlegelőkre általában hasonfajú nőnemű állatokkal együtt tenyészigazolvánnyal el nem látott... bikákat,... és 9 hónapot meghaladott korú bika borjakat kihajtani. . . tilos".

2 9 A minden tenyésztő által hozzáférhető községi bikák számát a tehénlétszámhoz kötötte.

30 Somogy vármegyének állattenyésztési szabályrendelet-tervezetét jóváhagyás előtt 1888-ban vizsgálta felül a szakminisztérium. Az ügyiraton Tormay Béla véleménye is szerepel. A fajtakérdésben ő már fejlett szemléletet képviselt, amennyiben javasolta, 21. OL FIK K 184 6. cs. - 5644/1889 22-25. OL FIK K 168 193. cs. - 20228/1880 26-30. QL FIK K 168 193. cs. - 6808/1880