Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Kovács Miklós: Korabeli vélemények az 1880—1890-es évek hazai szarvasmarha tenyésztéséről
KORABELI VÉLEMÉNYEK AZ 1880-1890-ES ÉVEK HAZAI SZARVASMARHATENYÉSZTÉSÉRÖL KOVÁCS MIKLÓS A XIX. század hazai mezőgazdasági irodalma a század közepétől kezdve sokat foglalkozott a szarvasmarhatenyésztés kérdéseivel. A mind több szakcikkből egyértelműen kitűnik, hogy szarvasmarhaállományunk értékes része, szinte törzse, a múlt század derekán még az ősi, edzett, igénytelen és a betegségekkel szemben ellenálló szürke magyar fajta, tartásának alapja pedig a legelő, módszere a pásztorkodás, tenyésztője a véletlen s haszna az ereje és a húsa volt. A XIX. század közepén túl azután a mezőgazdaság Európa-szerte a belterjesség irányába kezdett fejlődni. Bár Magyarországon ez a folyamat lassúbb volt, de a szarvas mar ha tenyésztés terén nálunk is már az istállózó tartás terjedésében, valamint az ennek megfelelő fajta keresésében, a tejtermelésnek tenyészcéllá válásában jelentkezett. Mindezek a kérdések főleg a Gazdasági Lapok cikkeiben kaptak hangot. 1 E folyóirat az egész magyar mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozott ugyan, cikkei között mégis 1. Gazdasági Lapok - 1851. évf. Szeniczei János állatorvos: Mi módon lehetne szarvasmarháinkat a ragályos marhadögtó'l megóvni? 317. 1851. évf. Havas Ignác: A ragályos marhadög beoltása, mint a marhapestist enyhítő bánásmód. 759. (Ez akkor újszerű, haladó szemlélet volt.) 1857. évf. Zlamál Vilmos a marhatenyésztésünk számszerű és nívóbeli süllyedésének két okát nevezi meg, a juhtenyésztés fellendülése s az 1828-1841 között szüntelenül dühöngő marhavész. 444. 1858. évf. Lányai Gábor: A magyar marha tejelési tekintetben. Ebben beszámol kísérleteinek eredményéről. 237., 273., 285. 1858. évf. Lányai Gábor: Néhány szó marhatenyésztésünk ügyében. Érdemes néhány gondolatát megemlíteni: „Három főokot látok, melyek marhatenyésztésünknek halálos döféseket adnak, ezek: 1. a tenyészbikák elkorcsodása és hiányos használata; 2. a tagosítás szülte aránytalan gabonatermelés, és 3. a borjú címe alatt lemészárolt ezer és ezer fiatal marha. - Ha jó tenyészbikákkal akarunk bírni s azokat általánosítani, oly rendszabályokra van szükségünk, melyek: a) a hágó bika választását, b) ennek tartását, s c) használati módját körülírják, ezeknek végrehajtása körül szigorú őrködést rendeljenek". 298. 1858. évf. Egán Edwárd: Az országos állattörzskönyvek szerkesztéséről. 194. 1864. évf. Lányai Gábor: A szarvasmarhatenyésztés Magyarországban. „Teljesítse hivatását, kötelességét a kormány. Eszközölje azt, mi köréhez tartozik, miben tenyésztők s egyesületek segédkezet nyújthatnak, de nem rendelkezhetnek. Lépjen fel egész hatalma erejével mindenekelőtt a marhavész elnyomására, . . . feladatai közé tartozik a húsvágást és árulást szabályozó rendeletek kiadása, ... a községi bikák tartását szabályozó rendeletekre van szükség". 33. 1864. évf. Szeniczey János: A szarvasmarha tenyésztésről. 252. 1867. évf. Szeniczey János: Nyüt levél Horváth Károly barátomnak. 175. 1867. évf. Korizmics László: Gazdasági levelek. 369. 1867. évf. Kégly Sándor: Minő fajta szarvasmarhát válasszunk tenyésztésre? 41. 1869. évf. Szeniczey Jánosnak a tenyésztés állapotáról szóló, a március 23. számban megjelent cikke.
