Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Pintér János: A kecskeméti „Miklós" szőlőtelep létrejötte és első évtizede

Kimutatás a Miklóstelepen tavasszal eladásra kínált európai vesszőkről Borfajták Csemegefajok Év Fehér Vörös Csemegefajok Év bort termők Csemegefajok Év fajták szama sima gyökeres fajták szama sima gyökeres fajták szama sima gyökeres Év fajták szama vesszők á/1000 db Ft fajták szama vesszők á/1000 db Ft fajták szama vesszők á/1000 db Ft 1887 18 5-8 8-12 9 5-10 8-15 10 10-12 15-28 1888 19 8 12 7 5-10 10-15 9 15-20 30 1889 18 8 12 9 5-10 15 9 20 30 1890 19 8 12-14 10 6-10 10-15 8 15-20 30 1893 21 8 12 17 6-10 15 9 15-20 30 1896 24 4 8 15 4 8 12 20 40 Ugyancsak 1885-ben kezdődött meg a 600 fajta befogadására tervezett kísérleti szőlőfajtagyűjtemény betelepítése, amely a következő esztendőben már 440 fajtából állt, minden fajtából 30—30 tőkét ültettek. 1885 őszén — ekkor már az ország szinte minden helyén támadt a filoxéra, és csaknem 400 község szőlője volt fertőzött — a minisztérium újabb európai anyaszőlőtelep beültetését határozta el, mivel egyre inkább fenyegetett az a veszély, hogy az egyes borvidékek borának jellegét biztosító szőlőfajták kipusztulnak.

42 Koritsánszky, a telep felügyelőbizottsága és a borászati kormánybiztos javaslatai alapján az újabb, ültetés területét 30 kh-ban határozták meg. Az ültetendő fajtákat már a telepen kezeltek figyelembevételével választották ki: a fehér bort termő fajtákat 8 (főleg Szlankamenka, Hárslevelű, Kéknyelű), a vörös bort termő fajtákat 9 (elsősorban Oportó, Nagyburgundi és Cabernet), a csemege fajtákat 11 fajta (zömében Muscat, illetve Chasselas félék, valamint Passatutti) képviselte.

4 3 Az újabb teleprészlet beültetéséhez a terület 1/3-át kellett feltölteni, ez mintegy 20 000 m

3 talaj megmozgatását jelentette. Ezután az egész területet megforgatták, majd beültették. Az 1884-ben létrehozott első európai ültetvény 1887-ben termett először. Ebben az esztendőben termőre metszették a szőlők harmadát, csak azokon a tőkéken maradhattak meg a termőcsapok és szálvesszők (karikák), amelyek elég erősek voltak. A többit ebben az évben is kopaszra metszették. Ennek megfelelően mintegy 20 000 tőke fordult termőre, valamivel több,mint 6 kh-n. Az egyes szőlőfajtáknál különböző metszésmódokat alkalmaztak. Nagyon jól bevált az Olaszrizling csercsapos metszése, és a Zöldszilváni szálvesszős (karikás) művelése, bő termést és jó minőséget eredményezve. Szintén átlagon felüli eredményeket hozott a Nagyburgundi, az Oportó, a Cabernet és a Merlot fajták hosszú metszés, a Kadarka pedig rövid metszés esetében. 41. B. L. 1887. január 15., 1888. január 14., 1888. október 20., 1889. október 18., valamint SZ. Bi L. 1892. szeptember 10., 1895. szeptember 22. alapján. 42. OL. FIK. K. 168. 350. cs. 1885-5-41.522 41.522/885. 43. U. o.