Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Pintér János: A kecskeméti „Miklós" szőlőtelep létrejötte és első évtizede

Bár Miklóstelep híre gyorsan elterjedt, a filoxérától való félelem és a bizalmatlanság csak lassan oldódott, különösen a távol eső vidékeken. így például Alsó-Fejér megye külön kérelemmel fordult a földmüvelésügyi kormányzathoz, hogy — az akkor még filoxéramentes — Erdély kivételével sehonnan, még Miklóstelepről se küldjenek a megye területére szőlővesszőt.

44 Az ilyen és ehhez hasonló értetlenségek nem hátráltatták a telep további fokozatos felfutását. Érdemes nyomon követni, milyen mértékben nőtt a szőlő- és gyümölcsterület. Beültetett szőlő- és gyümölcsterületek Miklóstelepen

45 Év Európai és amerikai szőlőiskola Amerikai anyatelep Európai Európai anyatelep fajtagyűjt. Gyümölcsös Gyümölcsfaiskola Összesen katasztrális hold 1886 19 15* 47 3 5 5 94 1890 20 17** 70*** 4 5 5 121 = Riparia, Jacquez, Solonis fajok = 10 kh Riparia, 4 kh Jacquez, 2 kh Herbemont, 1/2 kh Othello, 1/2 kh Solonis — összesen 45 fajta, ebből 10 fajta csemegeszőlő, 35 fajta borszőlő Az állami szőlőtelep részletes beosztását feltüntető térkép világos áttekintést ad használatáról:

46 kat. noldban 1— 39.: európai és amerikai szőlőiskola 20 40— 70.: amerikai anyatelep 17 71—102.: európai fajtagyűjtemény (440 faj) 4 103-214.: európai anyatelep, ebből 10 fajta csemegeszőlő 23 35 fajta borszőlő 47 215—265.: szőlővel még beültetendő terület: 25 A: Gazdasági udvar, épületek, park, tó 3 B: Park és vincellériskolának szánt hely 4 C: Gyümölcsfa magonciskola 3 D: Borháznak, pincének és szőlőcsomagoló épületnek szánt hely 1 E: Gyümölcsös (beültetve 5 kh) 15 F: Gyümölcsiskola (50 ezer oltvánnyal) 5 G: Takarmány termesztő terület 3,5 H: Akácerdő és füzes 12,5 Gyalog- és kocsiutak, árkok, sövények stb. 17 44. BKML. 1903/h. Fíloxérabizottság iratai 3609/886. 45. B. L. 1888. július 28. és Baross K. 1890. 114-115. p. alapján. 46. Baross K. 1890. 114-115. p.