Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Pintér János: A kecskeméti „Miklós" szőlőtelep létrejötte és első évtizede

1884. szeptember 17-én avatták fel a telepet ünnepélyesen Széchenyi Pál földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter jelenlétében. A miniszter úgy intézkedett, hogy a telepet a létrehozásában döntő szerepet játszó borászati kormánybiztosról „Miklós-telep"-nek nevezzék el.

27 Kecskemét is kifejezte megbecsülését: Miklós Gyulát a város díszpolgárának választották.

2 8 2. Miklós Gyula (1832-1894) A telepnek a korábbi elképzelések szerint két fő feladata volt az induláskor. Egyrészt a filoxéra pusztítása miatt a hazai

29 jóminőségü szőlőfajták fenntartása a homokon, és ezek vesszőinek nagyban való szaporítása, másrészt a homoki szőlőművelés korszerűsítése és ismertetése, azaz egy mintatelep bemutatása. Ennek megfelelően alakult a telep beosztása is: a terület mintegy kétharmada a hazai, illetve európai fajták fenntartására, a többi rész pedig a homoki szőlőművelés bemutatására, illetve a homoki fajták termesztésére szolgált. Mint arról már szó volt, a homoktalaj előkészítését az egyengetés és a trágyázott talaj forgatása jelentette. A szőlővessző beültetését fúró segítségével végezték. A fúrót 21. Miklós Gyula (1832-1894) az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban mint huszárfőhadnagy vett részt. 1879-ben lett borászati kormánybiztos. Nagy érdemei voltak a filoxéravész után a magyarországi szőlőtermesztés újjászervezésében. Létrehozta a központi mintapincét, valamint a magyar konyakipart, és a Felsőbb Szőlészeti és Borászati Tanfolyamot. Számos amerikai vesszőszaporító telepet létesített, Magyarország első borászati törzskönyvének szerkesztője volt. Szobrát, - mely Stróbl Alajos szobrászművész alkotása - 1895-ben avatták fel Miklóstelepen. Az avatáson a minisztériumot egy osztálytanácsos képviselte. Kecskemétről viszont mindenki ott volt a polgármesterrel az élen, aki tudta, mit tett életében Miklós Gyula. 28. BKML. Kecskemét kgyjkv. 1884. december 5. 215. 29. Hazai fajtákon a régi magyar, illetve a hazánkban ekkor már meghonosodott európai szőlőfajtákat értették.