Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kiépülése a századfordulón

változások révén, de Szegeden pl. közvetlenül is hatott a homoki szőlőtermelésre. Itt ti. épp a filoxéra tette tönkre véglegesen az ún. feketeföldi szőlőket, tovább serkentve ezzel is a homoki szőlőtelepítéseket.

10 A fordulat okait keresve, végül az általános fejlődésből adódó gazdasági tényezők szerepét sem lehet elvitatni. Az iparnak korszakunkban felgyorsuló fejlődése, a lakosság, főként a városok lélekszámának a polgári rend egész korszakában is legnagyobb mérvű növekedése tovább növelte a fogyasztói igényeket, tágította a piacokat. Ugyanakkor sokat javult a közlekedés is. Kecskeméten pl. megépültek azok a helyiérdekű vasútvonalak (a lakiteleki, fülöpszállási, lajosmizsei és kerekegyházi), amelyek már kimondottan a város tanyavilágával teremtettek kapcsolatot.

11 így létesült a század első évtizedére 14 vasútállomás és 16 megállóhely a város kiterjedt határában.

12 Fölmerült már ekkor Szegeden is egy tanyai vasút megépítésének terve, különféle javaslatok és elképzelések láttak napvilágot, de a kivitelezés az 1920-as évekre maradt.

13 Mindjárt szögezzük le azt is, hogy a fejlődés jelentősnek mondható ugyan, a szükségletekkel azonban távolról sem tudott lépést tartani. Az 1920-as években írta a tanyákat csakugyan sűrűn látogató Gesztelyi Nagy László: arra a kérdésre, hogy miért nem foglalkoznak hasznot hajtóbb ágazatok termelésével, majd mindenütt azt a választ kapta: nincsen út és vasút, s áruikat nem tudják időben eljuttatni a piacokra. Fokozottan ez a „helyzet a romlandó zöldség- és gyümölcsárukkal is - írta —, mert ha a cseresznye megérett, sem a fán, sem leszedve nem tartható napokon keresztül, éppen úgy a paprika, paradicsom, stb. sem".

14 Az általános tényezők közt kutatva, nem lehet számításon kívül hagyni a mezőgazdasági termelésnek épp a századfordulón zajló nagyfokú átalakulását sem. A növénytermelési struktúrában és az állattenyésztésben éppúgy, mint a termelési eljárásokban és a termelési technikában igen messzeható, mondhatni történelmi következményekkel járó változások nyilvánvalóan nyomokat hagytak a szőlőtermesztés területén is.

15 Hiszen nélkülözhetetlenek lettek itt is a tökéletesedő termelési eszközök-szerszámok éppúgy, mint ahogy szükség volt az agrártermelés egyéb ágazataiban — nem utolsósorban épp ezeknek hatására — felszabaduló és ide átcsoportosítható munkakapacitásra. Végül a tudományok általános fejlődése, közöttük is első helyen az agrokémia, agrotechnika és agrobiológia egynémely vívmányának, különösen a világhírűvé lett magyar szőlő- és gyümölcsnemesítés eredményeinek felhasználása nélkül sem léphetett volna előre akkorát a Duna—Tisza közi szőlőtermelés. Tudjuk, hogy mind a filoxéra, mind pedig az általános tényezők nem csupán a tanyásodás révén terjeszkedő szőlőtermelésnek, hanem a nem-tanyaszerű homoki szőlőtermelésnek is „szervezői", mozgatói voltak, szerepüket mégsem lehet a tanyásodásban sem elvitatni. Az általános fejlődés hatása jól tükröződik, szinte számszerűleg is mérhető a kertkultúrás tanyakörzetekre vonatkozó részadatokban. A szegedi iparkamara 10. Banner János, 1922. 25. p. 11. Gesz tely i Nagy Lász ló, 192 9. 341. p. 12. Pest-Püis-Solt-Kiskun, 1910. II. köt. 347. p. 13. CsmL. Szeged városi iratok. Polgármesteri iratok. 2152/1927. 14. Gesztelyi Nagy László, 1927. 96. p. 15. A termelési szerkezetben zajló változásokkal e sorok írója is foglalkozott. Für Lajos, 1970. 267-284. p.