Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Vajkai Zsófia: Régi magyar dohányfajták és termesztésük (Juhász Árpád emlékanyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattárában)

elejére már eltűnt. Minden szakíró kiemeli, hogy csak Somogyban lehet jól termeszteni, másutt elveszti jó tulajdonságait. Minősége az első világháború után romlik le, mert a kertészek az eredeti Szuloki mellett Debrecenit, Kertit, Kapa dohányt, sőt egyes körzetekben a macedón dohányokat ültették, s ezek összekeveredtek. Aránylag keveset termett, Juhász Árpád ezt ritka levélállásával, finom levélszövetével és vékony levélzetével magyarázta.

30 A levélfoltos betegségre is nagyon érzékeny volt. 1927-ben sikerült szétválasztással egy olyan fajtát találni Faddon, mely alapja lehetett a Szuloki nemesítésének. A nemesítés célja e hibák leküzdése mellett, hogy szivargyártásra alkalmas, széles bordaközű, finom, rugalmas, jól égő, tartalmas világosbarna levélszövetet, kellemes aromájú anyagot nyerhessenek. Szegedirózsa dohány, mely az akkori kísérletek szerint az egyik legjobb exportképes magyar dohány volt. Főleg Békéscsaba és Battonya környékén termelték. Bőven termett sűrűbb levélállása miatt. A kezelés és kiképzés szempontjából az a tulajdonsága előnyös, hogy egyenletes, élénk piros színnel színesedik. Levélalakja miatt — szemben a túlságosan elkeskenyedő vagy a tőnél túlságosan széles, vállas levelekkel — kevésbé sérülékeny és szivargyártásra is ez az alkalmas levélfajta. Levélszövete elég finom. Az a hibája, hogy a többi nagylevelű dohányokhoz viszonyítva erős, kissé nehezen ég. Törését helyesen kell megválasztani, mert hirtelen érve könnyen túlérik és akkor már szivargyártásra nem használható. Juhász Árpád véleménye az volt, hogy keresztezéssel lehetne javítani, csak a termelési célt kell helyesen kitűzni, nevezetesen, hogy cigaretta vagy nikotingyártásra akarják-e felhasználni. Ennek megfelelően kell nikotintartalmát emelni vagy csökkenteni. A kísérletek az utóbbi irányban folytak, így jött létre a Szegedi szumatra, melyet Battonya, Békéscsaba és Debrecen környékén termeltek.

31 30. V.o. Móger-Szücs 1966. 76. leírását a Szuloki dohányról. Pontosan sűrű levélállását emeli ki; tehát sikeres volt e téren a fajtaiavítás31. Ezt a fajtát még Kerpely Kálmán 1904-ben állította eló' az akkori békéscsabai Kísérleti Állomáson és terjesztette el fó'ként a battonyai beváltói körzetben. A későbbi szelektálást és körzetének megállapítását - fó'ként Battonyán - már Juhász Arpáá végezte el. 3. Szegedirózsa dohány tő Debrecen-Pallag, 1899. MMA 6018