Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Selmeczi Kovács Attila: Agrotechnikai változások a XIX. századi repceművelésben Magyarországon

Más vélemény szerint az egyenletes vetést azzal érték el, ha a magot a levegőben magasra dobták fel, vagy közönségesen szélesen elszórták. A bevetésre kerülő területet előzőleg gyakran sorhúzóval keresztben és hosszában megjelölték.

28 A kézzel elvetett repce — a gabonaneműekhez hasonlóan — az aratásig további gondozást nem igényelt. Éppen ebben rejlett a kézivetéshez, a szórvavetéshez való ragaszkodás, főként a munkaerővel és eszközökkel nem kielégítően rendelkező gazdaságok tömegeinél. 1. Hohenheimi kétsoros repcevetőgép A nyugat-európai példák és eredmények hatására a repce sorművelése, és ennek feltételét jelentő gépi vetése — ha szórványosan és kisebb mértékben is — meglehetősen korán jelentkezett Magyarországon. A XIX. század elején a korszerű gazdálkodásra törekvő nagybirtokokon és mintagazdaságokban a repcét már géppel vetették. Pl. 1819-től József nádor alcsúti uradalmában (Fejér m.) a repcevetéshez hohenheimi és hazai: saját gépműhelyben gyártott repcevetőket használtak.

29 Ugyanez évektől vált jelentőssé Lilien József mintagazdaságának repceművelése Ercsiben (Fejér m.), ahol szintén gépesítették a vetést.

30 1832-től a kisjenői uradalomban (Arad m.) is két 28. GL 1853. 372, BURGER J. 1835. 84. 29. TÖRÖK J. 1841. 39, MÉREI GY. 1948. 63. 30. LILIEN J. 1824. - Az uradalom gazdálkodásának történeti értékelésére MÉREI GY. 1948. 62-4.