Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Selmeczi Kovács Attila: Agrotechnikai változások a XIX. századi repceművelésben Magyarországon

hohenheimi repcevetőgép dolgozott.

31 Kéthelyen (Somogy m.) 1836-ban a géppel vetett, sorosan művelt repce rendkívül kiemelkedő termést hozott.

32 Az 1830-as évek végétől a monoki uradalomban (Zemplén m.) hoheheimi két magtartószelencével ellátott vetőgéppel vetették a repcét, kielégítő eredményt elérve.

33 Egyik gazdasági írónk 1840-ben Martonvásáron (Fejér m.) ,,egy jó repczevetőt" működésben látott.

34 1845ben Szatmár megyéből is tudósítanak a soros repcetermesztésről.

3 5 A tatai, gesztesi uradalom részére (Komárom m.) 1845-ben egy falusi mesterember olyan repcevető masinát készített, amelyet kapálásra, töltögetésre is használni lehetett.

36 Az 1850-es évekből BARBARITS Lajos az uradalmak egész sorát számolta össze az ország különböző területeiről, ahol már ekkor repcevetőgépeket használtak.

3 7 A példák számát tovább lehetne gyarapítani, amelyek egyúttal arról is számot adnak, hogy a repcevetés gépesítése megelőzte és felülmúlta a gabonatermesztését. Ennek illusztrálására is szolgál néhány további adat. A múlt század közepén (1853) a pusztavacsi Coburg hercegi birtokon (Pest m.), ahol a 10 524 hold szántóterület 2,4%-án művelték a repcét, a gépleltárakban négysoros, egy ökör vontatta repcevetőgépeken kívül egyéb vetőgép nem volt feljegyezve.

38 Az enyingi Batthyány uradalomban (Veszprém m.) a század közepén szintén még csak a repcét vetették géppel.

39 Hasonló volt a helyzet több más nagybirtokon is. Az uradalmak egy része a XIX. század elején főként Angliából és Németországból szerezte be a repcevetőgépet. Az angol Williamson-rendszerű vetőgépeket egy- és többsoros változatban dobvetőgép, tokos vetőgép néven használták repcevetésre.

40 Az angol gépeket hamarosan felváltották a hohenheimi két- és háromsoros repcevetőgépek. Néhány nagyobb uradalom saját gépgyártó műhelyében is készített repcevetőgépeket a külföldiek mintájára. Ezek közül a Coburg-uradalom Rimaszécsen működő gépműhelye emelkedett ki. krimaszécsi négysoros repcevetőgépek meglehetősen ismertté váltak.

41 A kisebb gazdaságok számára alkalmas kézi használatú repcevetőket ennek átalakításával készítette el Vay Alajos. Konstrukciója nagyon gazdaságosnak mutatkozott.

42 A hazai gépipar is jelentkezett ezidőtájt repcevetőgépekkel: 1842-ben a pesti köztelki kiállításon Wagner Ferenc mutatta be repcevetőgépét;

43 1859-ben pedig Molnár Lajos igyekezett népszerűsíteni háromsoros repcevetőgépét, amit a pesti Röck-gépgyár állított elő nagyban.

44 Mindezek ellenére a XIX. század közepétől a suffolki Garrett-gépgyár vetőgépei hódítottak teret Magyarországon. A Garrett-féle ötsoros repcevetőgép a 31. BARBARITS L. 1965. 86. 32. MG 1843. 1149-50. 33. KEBLOVSZKY A. 1843. 1483. 34. FARKASFALVI F. F. 1841. 151. 35. PESTI J. 1845. 371. 36. SZABAD GY. 1957. 73. 37. BARBARITS L. 1965. 106-8. 38. BARBARITS L. 1965. 102-3. 39. BARBARITS L. 1965. 107. 40. BARBARITS L. 1965. 49. 41. A gép részletes ismertetését adja INNFELD F. 1854. a; INNFELD F. 1854. b. 352. 42. VAY A. 1857. 43. BARBARITS L. 1965. 91. 44. MOLNÄR L. 1859. 214.