Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)
Csöppüs István: A szarvasmarhaállomány alakulása Magyarországon a második világháború időszakában 1938—1944
Első helyen kell említenünk az Olaszországba irányuló szarvasmarha export nagymérvű visszaesését. Ugyanis az ott fellépő száj- és körömfájás járvány miatt az olasz hatóságok behozatali korlátozásokat léptettek életbe, ami Magyarországon értékesítési problémákat idézett elő. Mindehhez járult, hogy Magyarországon is rohamosan terjedt a száj- és körömfájás, ami kedvezőtlen irányba befolyásolta az amúgy is nyomott árak alakulását. Mint látható, a Felvidéki-sáv területén a csökkenés 6,5%, míg a trianoni országrészen 18,3% volt. A számottevő különbséget több tényező' magyarázza. Első helyen kell említenünk, hogy a tiranoni békeszerződés a két országrész gazdasági életében számottevő változást idézett elő. A csehszlovák állam megalakulása után, szemben Magyarországgal,földreformot hajtottak végre, emelve a kisárutermelő gazdaságok számát. Ez viszont szükségszerűen maga után vonta általában az állatlétszám, de különösen a szarvasmarhaállomány számszerű emelkedését. Ugyanakkor a felvidéki részek, a Morva-vidék mellett Csehszlovákia fő élelmiszertermelő bázisa volt. Azonban más tényezők is közre játszottak abban, hogy a két országrész szarvasmarhalétszám alakulásában nagymérvű eltérés jelentkezzen. Csehszlovákia fejlett ipari állam lévén, a lakosság magasabb életszínvonallal rendelkezett, ami a magasabb tápértékű élelmiszerek fokozottabb fogyasztását tette lehetővé. Másrészt a burzsoá Csehszlovákia önellátásra törekedett. Ez, valamint a magasabb életszínvonal a termelők számára kedvező belső piaci árakat teremtett. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a csehszlovák mezőgazdaság Ausztria felé jelentős marhaexportot bonyolított le. Kárpátalja területén, 1939-ben 213.900 db. szarvasmarhát számláltak. Magyar Stat. Közlemények. Az 1939. évi Kárpátalja nép, - földbirtok-és - állatszámlálás eredményei. Bp. 1940. (stencilezett anyag). Továbbá, Magyar Stat. Évkönyv Új folyam. XLVII. köt. 1940. Ld. még, Szőllősy Zoltán: A Rutén-föld statisztikája. Magyar Stat. Szemle 1939. 214-242 1. Az impériumváltozás következtében Csehszlovákia szarvasmarhaállományának 3,6%-át veszítette el. Kárpátalja szarvasmarhatenyésztésével kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy az állatlétszám 1911-37 között 3,7%-kal csökkent, tehát a süllyedés alacsonyabb, mint a felvidéki részeken volt. Kárpátalja mezőgazdasági életében az állattenyésztés döntő szerepet töltött be. A szarvas marhatenyésztés azonban külterjes maradt és általában a szarvasmarhaállomány minősége sok kívánnivalót hagyott maga után. Hogy mennyire a szarvasmarhatartáson volt a fő hangsúly, azt akkor látjuk, ha azt vizsgáljuk, miképpen oszlott meg az állatállományban lévő tőke: szarvasmarha 77,2% ló 4,5% sertés 14,5% juh és kecske 2,5% egyéb állatok 1,3% Egyébként, Kárpátalja mezőgazdaságának pénzbevételét 62,5%-ban az állattenyésztés és 37,5%-ban a növénytermesztés adta. A rUszin parasztság életkörülményei mélyen Csehszlovákia más vidékeinek szintje alatt maradtak. Az itt élők súlyos gazdasági helyzetét csak elmélyítette a feudalizmusból még fennmaradó és rendkívül elterjedt un. felesmarha vagy részes állatok tartásának rendszere. Mivel a ruszin parasztságnak nem volt tőkéje gazdaságának fejlesztésére, állatok vásárlására, a kereskedő tőkésektől borjúkat és növendék állatokat vettek át azzal, hogy a legeltetési szezon idején saját legelőiken tartják, ősszel pedig, feles, harmados vagy negyedes arányban az állatokat kor szerint visszaadták tulajdonosaiknak. Az impérium változást követően a magyar kormány, a 490/1940. ME. számú rendeletével e nagyfokú kizsákmányolásnak gátat szabott. Kötelezte az állat tulajdonosokat, hogy a legeltetési idény megkezdésekor a szerződést be kell mutatni a főszolgabírói hivatalnak, jóváhagyás végett. A gazdasági felügyelőségeket pedig utasította a végrehajtás ellenőrzésére - OL. Országgyűlési levéltár, 42-es Bizottság. K/513,21, köt. 276-280. Lásd még: Csukás Zoltán: A Ruténföld marhatenyésztése. Magyar Állattenyésztés. Bp. 1940. Tilkovszky Lóránt: Revizió és nemzetiségpolitika Magyarországon. Bp. 1968.
