Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei
a) A nyelv vallomása. Az általánosan elfogadott tétel, hogy a magyarság DélOroszországban már sajátított el szláv eredetű szavakat, 78 csak ennek mennyiségét kisebbre becsülik, mint az a valóságban lehetett. A magyar eketerminológia néhány szavát vehettük a keleti szlávoktól, míg másokat csak onnan tanulhattunk el. Nézzünk néhányat ezek közül: Gerendely ,Pflugbaum buris'. Helynévi előfordulása 1303-tól; 79 ekével kapcsolatos jelentéssel 1593: gerendely 0 1590: Gerendely rúd. sl Ebben a jelentésében az egész magyar nyelvjárásterületen nemcsak általános, hanem különböző hangalakokban ugyan, kizárólagos. A megmaradt n (ugyanígy a románban is) arról tanúskodik, hogy átvétele még a X. sz. vége előtt történt meg. A szó változatait az összes szláv nyelvekben megtaláljuk. Sem ezekben, sem a magyarban történeti, nyelvföldrajzi okokból nem tekinthető a német Grindel szó átvételének. A szláv nyelvekben kivehető annak a nyoma, hogy a túróekére az oje „rúd", az ágyekére gredelj változatait használják. 02 Ez arra enged következtetni, hogy az ágyekével együtt ismertük meg a gerendely szót is. A szó megvan az oroszban és ukránban, szláv jövevényszavaink korai rétegéhez tartozik, így fennáll a keleti szlávoktól való kölcsönzés lehetősége. Fating ,Wiede ; fonadékból, fából, szíjból vagy vasból készült karika, mely az eke gerendelyét a talyigához kapcsolja'. XVI. század második fele: pating;^ 1658: ,,Egy ekét boronával, patinggal, vasaival. . . ". 6i A keleti nyelvjárásterületen általános, a Dunától nyugatra nem ismerik, délen sem fordul elő.° 5 A magyarban meglevő n hang itt is annak bizonyítéka, hogy az átvétel még a X. sz. vége előtt történt meg. Ma a poteg^ „Wiede" csak az oroszban, ukránban, szlovákban van meg. Kniezsa szerint: „Mivel a földműves terminológia része, talán déli szláv eredetű". 06 Ezzel szemben áll azonban az a tény, hogy Bratanié, a Drávától délre több mint négyszáz ponton, a Balkán-félsziget egész nyugati felében végzett eketerminológiai kutatásokat, és egyetlen egy poteg'b alakot sem talált. 07 Az átvétel nagy régisége, a szónak oroszban és ukránban való előfordulása, továbbá a nyelvföldrajzi indokok a keleti szláv eredet mellett szólnak. Kormány »Streichbrett'. A szó helynévi előfordulása 1323-tól. a:i 1604: Konnánydeszka, az eke. 159 1629: Egj kormani és koldok vasak. 90 1708: Kormány deszka az ekén. 91 Az egész magyar 78. Yö. Bárczi: i. m. 56. p. 79. Szamota — Zolnai: Magyar Oklevélszótár (továbbiakban: OklSz). Budapest, 1902 — 1906. 80. Sopron m. Kniezsa: i. m. 192. p. 81. Melich János: Szikszai Fabricius Balázs latin —magyar szójegyzéke 1590-ből (továbbiakban: SzF). Budapest, 1906. 82. Bratanié: i. m. 286. p. 83. Kniezsa: i. m. 402. p. 84. Eadvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. Budapest, 1879.2:333. 85. Vö. MTSz. és az Űj Magyar Tájszótár kéziratos anyagával. 86. Kniezsa: i. m. 402. p. 87. Bratanié, Branimir: Orace oprava u Hrvata. Zagreb, 1939; guzva, land stb. a leggyakrabban előforduló elnevezések. 88. Kniezsa: i. m. 282. p. 89. Albertus Molnár Szen cien sis : Dictionarium latinoungaricum, item Dictionarium ungaricolatinum (továbbiakban: MA) Norinbergae 1604 és a további kiadásokban is. 90. Szentdemeter, Udvarhely m. Szabó T. Attila szíves közlését ezúton is megköszönöm. 91. Franciscus Pariz Pápai: Dictionarium hungarico-latinum (továbbiakban: PP). Leutschoviae 1708.
