Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Selmeczi Kovács Attila: A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában
időkig érvényes a napraforgóra, mert pillanatnyilag is új teriileteken veti meg lábát, ha ez nem is Európa vonatkozásában jelentkezik legszembeötlőbben. 24 A napraforgó európai elterjedése két nagyobb szakaszban valósult meg: az első kerti termesztése, amely még nem fő hasznosítása a növénynek, ebben az olajat adó magtermés alárendelt hasznot képez; második szakasz a szántóföldi művelés kibontakozása, amely a napraforgóra mint olajat adó növényre épül, fő hasznosítása az olajnyerés. A napraforgó döntő méretű elterjedése csak olajos növényként való hasznosítása után a szántóföldi kultúrában mutatkozott meg egészen későn, a múlt század közepétől. A napraforgó elterjedésének első szakaszát elsősorban a korabeli botanikai irodalom segítségével lehet nyomon követni, majd a gazdasági szakirodalom nyújt alapvető segítséget. Történeti munkák kevésbé emlékeznek meg e növényről. Olajos növényként való művelése és azáltal folyamatosan bővülő vetésterülete a jelenben zajlik, amit a mezőgazdasági, statisztikai szakirodalom segítségével rögzíteni lehet. Dolgozatom elsődleges célja a napraforgó európai elterjedésével rámutatni arra a jelentőségre, amit egy újonnan megjelenő kultúrnövény a változó szükségletek hatására elért, és hasznosításának nélkülözhetetlenségére, amellyel számottevően gazdagította az európai növény- és agrárkultúrát. A NAPRAFORGÓ ELSŐ TÉRHÓDÍTÁSA EURÓPÁBAN A közönséges napraforgó Helianthus annuus L. két változatát különböztetik meg a botanikusok: egyik Helianthus annuus ornamentalis Wenzl. dísznövény, másik Helianthus annuus cultus Wenzl. mezőgazdasági kultiirnövóny. 25 A Helianthus nemzetségbe — Pusztovojt szerint — száznál több évelő és egyéves faj tartozik. Megjegyzi, hogy azok a botanikusok, akik a Helianthus nemzetség fajtáit tanulmányozzák, nincsenek egy véleményen abban a tekintetben, hogy a napraforgónak hány faja van. 26 Európában a napraforgónak hozzávetőleg 18 különböző faja honosodott meg művelés alatt vagy elvadulva. 27 A termesztésben levő egyéves napraforgók mind a Helianthus annuus cultus Wenzl. fajtába tartoznak. A ma termesztett napraforgó erősen eltér a vad és dísznövény alakoktól. A termesztett faj és a vad fajok közötti átmenetet a dísznövényként található alakok képezik, bár ezek inkább a vad fajokhoz állnak közelebb. 28 A Helianthus annuus vad formái Észak-Amerikában és Dél-Amerika délnyugati részén fordulnak elő. 29 A különböző indián kultéirák évezredek óta ismerik a napraforgót. A vad napraforgó magját gyííjtik, az észak-amerikai indiánok pedig régóta termesztik és számos célra használják termését, amit legutóbb Gunda Béla részletesen bemutatott. 30 Kutatásainak eredményeként bebizonyosodott, hogy az Újvilágban először Arizona, New Mexico területén kezdték el művelni a napraforgót i. e. 3000 körül. Innen terjedt 24. Pl. Afrika napraforgótermesztésének jelentős bővülése a legutóbbi időkben lett számottevő. V. ö. : Zimmermann, H. — G. : i. m. 18. p. 25. Boguslavski, Eduard: Ölfruchtbau. in: Handbuch der Landwirtschaft. 2. Szerk.: Scheibe, A. Berlin — Hamburg, 1953. 362. p. — Dan, A. — Torge, D.: i.m. 14. p. 26. Pusztovojt, V. Sz.: i. m. 8. p. 27. Zimmermann, H. — G.: i. m. 22. p. 28. Pusztovojt, V. Sz.: i. m. 9. p. 29. Boguslawski, Eduard: i. m. 362. p. 30. Gunda Béla: A Helianthus annuus termesztése az észak-amerikai indiánoknál. Ethn. 79. (1968.) 485-502. p. SS
