Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei
csoroszlya! hoztak a felszínre. Az egyik ekevas ugyan csak 13,5 cm hosszú, de határozottan aszimmetriára hajlik. A csoroszlya hossza: 38 cm. 115 Nem kívánom itt most a rendkívül nagy számú szimmetrikus ekevasakat, a csoroszlyákat darabról-darabra tárgyalni, továbbá a néhány aszimmetrikus ekevasat sem mutatom be, hanem utalok a megfelelő összefoglalásokra. 116 E helyett inkább azt a néhány ekevas- és csoroszlya-leletet ismertetem, mely a szláv nyelvhatár déli vonalán vagy esetleg még attól délre került elő. Makarov Osztorvban (Kijevtől délre, a Dnyeper egyik mellékfolyójának völgyében) a VIII. sz. végéről és a IX. sz. első feléből feltárt ekevas nagyjából arról a területről származik, ahol ebben az időben a magyarok is megfordultak. A háromszögletű ekevas hossza : 18 cm, a köpü hossza mindössze : 4 cm. Ez más ekevasakkal összevetve nagyon rövid és csak könnyen szántható áradásos területen használhatták. A lakosság életében a földművelés jelentős szerepet játszott. A település házait félig földbe ásták, bennük kemencéket és szép számú vaseszközöket találtak. Anyagi kultúrájuk a podnyeperihez volt hasonló. 117 Male Sztár őszül ja (Cserkaszki terület) faluban még a századforduló idején ástak ki ekevasakat, kaszákat és sarlókat. A feketeföldi övezet és a ligetes steppe határán feltárt ekevas inkább aszimmetrikus jellegű. Bár a pontos időmeghatározással az ásató adósunk marad, de különböző jelek alapján ebbe az időszakba sorolja Dovzsenok, V. J. 118 Az ugyanitt talált gabonaneműek jelentős földművelésről tanúskodnak. Kkimauci (Bezinszki kerület, Moldován SzSzK; a Dnyeszter jobb oldalán) közelében egy enyhén aszimmetrikus ekevasat és minden bizonnyal ehhez tartozó csoroszlyát ástak ki más földművelési szerszámok kíséretében (kasza, sarló). Ennek kora a fentiekkel nagyjából összeesik. 119 Rajki falu (Zsitomiri terület, USzSzK ; Kievtől délnyugatra) e terület egyik legfontosabb földművelési leletével rendelkezik. 22 különböző méretű és formájii ekevas, 4 csoroszlya, 113 sarló, 32 kasza, 6 ásó, 3 kapa, 13 malomkő jól mutatja a földművelés gabonatermelő ekés jellegét. Meglepő az, hogy 16 ekevas sokkal erőteljesebb, helyenként aszimmetriára hajló, ezek mellett találtak csoroszlyákat is. A 6 kisebb méretű ekevas mellett egyetlen alkalommal sem került elő csoroszlya. Goncsarov, V. K. a lelet feldolgozója megállapította, hogy a kétféle ekevashoz minden bizonnyal különböző szerkezetű eke járult. Ezek egymás mellett éltek. Az ágyeke (plug) nagyobb vasával a parlagok kemény talajának feltörésére szolgált és nagyobb igaerőt kívánt, míg a túró eke (ralo) a könnyebb talajon is jó munkát végzett. Kisebb igaerő-szükséglete miatt a szegényebb gazdaságokban sokáig megmaradt. 120 E telep zöme ugyan már a XI—XII. századból származik, de a földművelés jelentőségét nagymértékben igazolja és arról tanúskodik, hogy ennek itt nagy múltja lehetett. Anélkül, hogy az adatokat tovább sorolnám, nézzük mit mondanak a szovjet régészek az ágyeke (plug) kialakulásával kapcsolatban. Elterjedését Goncsarov, 115. KyxapeuKo, B. B.: PacKonmi Ha roposnme H cejiunie XoTOMejib. KC11HMK. 68, MocKBa, 1957. 93—94. p. 116. JIoewceHOK,: i. m. 246 — 247, 261. oldalak térképeit és a hozzájuk tartozó jegyzeteket — Smith: i. m. térkép melléklet és jegyzetek. 117. Bepe3oeeiç, Jl. 14.: IlocJieHHH Vaiinen Ha p. UlacTHHe. MHA. 108. MocKBa, 1963. 146. 183—184. p. 118. J4oeoiceHOK: i. m. 41, 257. p. és II. térkép. 119. floewceHOK: i. m. 44 — 45. p. 19. ábra., 254. p. és II. térkép. 120. romapoe, B. K.: PaiiKOBeiiKoe ropoAimie. KneB, 1950. 60. 144—146. p. — JloewceHOK: i. m. 42 — 43. p., 16. ábra és II. térkép.
