Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde

vékenységének volt köszönhető, hogy 1901-ben a dán tojás kiviteli értéke meghaladta a 20 millió koronát.

5 Ekkor már a tojásnak világpiaci árát meghatározó londoni piacon is

6 állandóan keresett, jó árnak örvendő cikk volt a dán tojás.

7 A magyar tojásnak azonban mintegy három és fél évtizeden át nem a dán, hanem az orosz tojás volt külföldön a legfélelmetesebb versenytársa. Az oroszországi tojásexport 1870-ben mindössze 11 millió, 1887-ben már 507 millió db.

0 1892-ig az orosz tojáskivitel értéke a 10 évvel korábbi 1,025 millió rubelnek több mint tízszeresére nőtt.

9 1895-ben 1250 millió db,

10 1898-ban pedig nem kevesebb, mint 1831 millió db a kivitel. Különösen a cári Oroszországhoz tartozott lengyel vidékeken és a kazáni kormányzóság Kozlovka kerületében adta a parasztgazdaságok bevételének jelentékeny részét a baromfitenyésztés, ill. a tojáseladás.

11 Pedig az abban az időben gyenge minőségű orosz tojást külföldön csak olcsón lehetett értékesíteni. Rendszerint vegyes áruként került forgalomba, mert nem válogatták, nem osztályozták, nem csomagolták kellően. A kereskedők ügynökei által a falvakban apró tételenként, potom áron összevásárolt, óriási mennyiségű tojás raktározása sem volt megfelelő. Ennek ellenére az olcsó oroszországi tojás külföldi versenye az első világháború kitöréséig állandóan fokozódott: a magyar szaklapok arról írtak, hogy 1901-ben 1996 millió db és 1910-ben majdnem 3000 millió db orosz tojást vittek ki.

12 Ez a hatalmas tojásdömping kereskedelmi és iparkamaráinkat is élénken foglalkoztatta. Az aradi kamarának kerülete 1910. évi közgazdasági állapotáról szóló jelentése szerint az orosz versennyel nagyon nehéz volt megküzdeni,

13 a budapesti kamara pedig arra mutatott rá 1910-ben, hogy a cári Oroszországban a gabona után a tojás lett szinte a legfontosabb exportcikk.

14 1913-ban az orosz tojáskivitel értéke meghaladta a 90 millió rubelt.

15 Exportőreinknek azonban nemcsak a dán és az orosz, hanem — ha jóval kisebb mértékben is — a bolgár, a szerb,

16 sőt francia, olasz, valamint nem utolsósorban a tengerentúli tojás külföldi versenyével is számolniok kellett. Nem kis meglepetést keltett 1910-ben, midőn híre jött, hogy Hankuból, a Jangce folyam mellől egy „Palermo" nevű gőzös Londonba érkezett 21 000 láda tojással megrakodva. Megnyugtatásul hozzátette az informátor, hogy a nálunk termelt friss teatojás kelendősége magasan fölötte áll az ilyen versenynek.

17 Magyarországon a tojástermelés körülményei a nyugat-európai, sőt az ausztriai tojásprodukcióhoz viszonyítva is elmaradottak, nagymértékben korszerűtlenek voltak. Tojástermelésünk alacsony színvonala főként a külterjes baromfitenyész5. Dánia tojáskivitele. Köztelek. 1902. 1204. p. 6. Londonban a Tooley Streeten tartották fenn Európa nemzetközi üzletkörrel bíró, legnagyobb tojáskereskedői egymás szomszédságában hatalmas irodáikat. 7. Ifi. Holló József: A baromfitenyésztés és a kereskedelem. Kiskunfélegyháza, 1903. 33. p. 8. Árkövy Richárd: Az agrárpolitika alapvonalai. Bp. 1902. 243. p. 9. Tojáskivitelünk. Gyakorlati Mezőgazda. 1903. 85. p. 10. Bárifay Udó: A tojáskereskedés. Baromfiak. 1898. 12. p. 11. Árkövy Richárd: a 8. jegyzetben i. m. 243. p. 12. —*.— .* Tojáskivitel és tojáskereskedelem az Oroszbirodalomban. Baromfitenyésztők Lapja. 1911. 374-375. p. 13. Az aradi kereskedelmi és iparkamara jelentése a kamarai kerület (Arad sz. kir. város, Arad, Békés, Csanád és Hunyad vármegyék) közgazdasági állapotáról az 1910-ik évben. Arad, 1911. 56. p. 14. Kereskedelmünk és iparunk az 1910. évben. Bp. 1911. 82. p. 15. Winkler János beszámolója a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének közgyűlésén 1918. május 12-én. Baromfitenyésztők Lapja. 1918. 77. p. 16. Rodiczky Jenő: Körültekintés a baromfitenyésztés összes ágaiban. Bp. 1902. 11 — 12. p. 17. Winkler János: Az orpingtonok fajtajellege. Köztelek. 1910. 2442. p.