Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Für Lajos: Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón

Gazdaságok nagysága Gazdasággal hír.') állattulaj­donosok az összes állaltulajdo­nosok %-ában Az állatállományból esik Gazdaságok nagysága Gazdasággal hír.') állattulaj­donosok az összes állaltulajdo­nosok %-ában szarvasmarhá­ra lóra sertésre juhra Gazdaságok nagysága 1895 1911 1895 1 1911 1895 1 1911 1895 1911 1895 1 1911 1 holdon alul 1—5 holdig 5 — 10 holdig 10 - 20 holdig 20 - 50 holdig 50 - 100 holdig 100-200 holdig 200 - 500 holdig 500 - 1000 holdig 1000 holdon felül 23,6 30,0 19,2 16,1 8,6 1,5 0,4 0,3 0,1 0,2 5,7 33,7 26,0 20,6 10,8 1,8 0,6 0,4 0,2 0,2 4,0 13,5 17,1 20,9 16,6 4,8 2,7 3,7 3,9 12,8 1,4 16,3 20,0 21,2 15,7 4,4 2,5 3,8 4,2 10,5 4,2 11,0 16,8 24,3 23,3 6,8 2,7 2,5 2,2 6,2 1,5 12,1 18,2 24,9 23,0 6,4 2,7 2,7 2,6 5,9 9,0 15,0 13,9 17,4 15,2 4,7 2,2 3,0 3,8 15,8 3,6 17,1 16,6 20,1 17,5 4,9 2,3 2,9 3,6 11,4 1,7 5,6 8,1 . 12,8 13,9 4,5 2,6 4,9 7,5 38,4 0,7 8,9 13,6 16,8 14,8 5,0 3,5 6,1 7,0 23,6 ( )ss/,esen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1 - 100 holdig 99,0 98,6 76,9 79,0 86,4 86,1 75,2 79, S 46,6 59,8 100 holdon felül 1,0 1,4 23,1 21,0 13,6 13,9 24,8 20,2 53,4 40,2 a nagybirtokra, döntő, nagy többségük tehát — érthető okokból — a kisüzemek gazdasági portáit népesítette be. A baromfitenyésztés szerepét máresak amiatt sem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel a mezőgazdasági árutermelés szerkezetében egyre nagyobb helyet foglalt el: a baromfitenyésztésből eredő piaci áruk értékük­ben hovatovább versenyre keltek a búzatermelésből származó áruk értékével. 1892—1901 között az élő és leölt baromfiból, tojásból és tollból exportált áruk ér­téke (a belső fogyasztás méreteit sajnos nem ismerjük) átlagosan 53 millió korona, ugyanakkor a búzaexporté 79,5 millió, a következő 10 év átlagában 72,6, ill. 92,5 millió koronát tett ki. 11 Úgy tűnik tehát, hogy a baromfiállományból piacra dobott áruk értéke igen jelentős helyet foglalt el a parasztgazdaságok jövedelmi mérlegé­ben. A kisüzemek mennyiségi fölényét azonban az állatállomány minősége már lé­nyegesen tompította. A szakszerű, s gyakran talán túlságosan is költséges tartás­módból, a takarmánytermelés nagyobb arányából szükségképpen kellett következ­nie a nagyüzemi állományok minőségi fölényének. A statisztika adataiból egyrészt az állatok átlagsúlya, másfelől a tejhozamok alapján húzhatók elválasztó vonalak a 11. A 8. jegyzetben i. m. 63. k. 30, 40 — 41. p. — Vörös Antal: a 10. jegyzetben i. m. 556. p.

Next

/
Thumbnails
Contents