Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Für Lajos: Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón
kétféle üzemkategória közé. Az 1895. évi felvétel szerint a pirostarka szarvasmarhák átlagos testsúlya kis-, középés nagyüzemi tagolásban az 5. táblázat szerinti volt. Ha számot vetünk azzal, hogy az adatok nem is mindig hiteles becsléseken nyugszanak, s hogy a nagyüzemekben ekkor már domináns szerepe inkább a hizlalásnak, a kisüzemekben pedig a továbbtenyésztésnek volt, az átlagsúlyban mutatkozó eltérés tehát a valóságban valamivel kisebb lehetett, a különbség tényét kétségbe vonnunk akkor sem lehet. Hasonlóan lényeges eltérésről tanúskodnak az egy év alatt kifejt tejátlagok is 12 (6. táblázat). Legnagyobb különbség a kis- és nagyüzemek tejtermelésének átlagában a borzderes fajta szarvasmarháknál mutatkozott. Az ősi magyar-erdélyi s a mokány és riska fajták esetében az eltérés jóval kisebb, mint a most előretörő pirostarka fajtáknál. A valóságban — amint erre Vörös Antal egyik kéziratos tanulmánya rámutat 13 — ekkora eltérés ugyan nem igen lehetett, főként a Dunántúl néhány kiugróan magas színvonalra feljutott (mint pl. a bonyhádi, kaposvölgyi, vasi, soproni és mosoni) szarvasmarhatenyésztés övezetében, az eltérés ténye azonban aligha vitatható. Összegezésül a korszak kutatója nyugodt lelkiismerettel mindenképpen leszögezheti, hogy a mennyiségi mérleg nyelve — az állomány sűrűségi foka — egyértelműen a kisüzemek, a minőségi mérlegé — testsúly, tejhozam stb. — pedig a nagyüzemek javára mutat. Az egyes háziállatfajok problémáit röviden 14 áttekintve, az állattenyésztési struktúrában ekkor már döntő súllyal rendelkező szarvasmarhaállomány tenyésztéstörténeti kérdéseit kell előre vennünk. Szarvasmarhaállományunk darabszáma 12. A3, jegyzetben i. m. V.76. p. 13. Vörös Antal: a 10. jegyzetben i. m. 270 — 280. p. 14. A korszak tenyésztéstörténeti problémáit részletesen tárgyalta már mind a szak-, mind pedig az agrártörténeti irodalom. Hankó Béla: A magyar háziállatok története. Bp. 1954. ; Cselkó István: Szarvasmarhatenyésztés. Bp. 1908. ; Pirkner János: Szarvasmarhatenyésztés. Magyarország földmívelése. Bp. 1896.; Uő.: Állattenyésztésünk a jövőben. Bp. 1906.; Éber Ernő: A magyar állattenyésztés fejlődése. Bp. 1961. Gaál László: i. m. ; Király István: A szarvasmarhatenyésztés átalakulása Somogy megyében 1848 — 1944. Agrártörténeti Szemle, 1963. 1 — 2. sz. ; Vörös Antal: A belterjes gazdálkodás és az állattenyésztés Mosón megyében 1896 — 1914. Agrártörténeti Szemle, 1964. 1-4. sz. KisKözépNagyKor és nem üzemben (kg-ban) Növendékmarha 1 évig 89 109 131 Növendékmarha 2 éven alul 152 183 215 Növendékmarha 3 éven alul 227 277 317 Növendékmarha 4 éven alul 310 365 430 Bika 473 563 621 Tehén 337 403 488 Ökör 418 495 576 6. táblázat Tenyészfajta KisKözépNagyTenyészfajta üzemben (literben) Magyarerdélyi 747 833 959 Mokány és riska 832 1159 1219 Pirostarka 1135 1394 1726 Borzderes 1104 1625 2181 Egyéb színes 990 1297 1630
