Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Für Lajos: Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón

kétféle üzemkategória közé. Az 1895. évi felvétel szerint a pirostarka szarvasmarhák át­lagos testsúlya kis-, közép­és nagyüzemi tagolásban az 5. táblázat szerinti volt. Ha számot vetünk azzal, hogy az adatok nem is mindig hiteles becsléseken nyugsza­nak, s hogy a nagyüzemekben ekkor már domináns szerepe inkább a hizlalásnak, a kis­üzemekben pedig a továbbte­nyésztésnek volt, az átlagsúly­ban mutatkozó eltérés tehát a valóságban valamivel kisebb lehetett, a különbség tényét kétségbe vonnunk akkor sem lehet. Hasonlóan lényeges eltérés­ről tanúskodnak az egy év alatt kifejt tejátlagok is 12 (6. táblázat). Legnagyobb különbség a kis- és nagyüzemek tejterme­lésének átlagában a borzderes fajta szarvasmarháknál mu­tatkozott. Az ősi magyar-erdé­lyi s a mokány és riska fajták esetében az eltérés jóval kisebb, mint a most előretörő pirostarka fajtáknál. A valóságban — amint erre Vörös Antal egyik kéziratos tanulmánya rámutat 13 — ekkora eltérés ugyan nem igen lehetett, főként a Dunántúl néhány kiugróan ma­gas színvonalra feljutott (mint pl. a bonyhádi, kaposvölgyi, vasi, soproni és mosoni) szarvasmarhatenyésztés övezetében, az eltérés ténye azonban aligha vitatható. Összegezésül a korszak kutatója nyugodt lelkiismerettel mindenképpen leszögez­heti, hogy a mennyiségi mérleg nyelve — az állomány sűrűségi foka — egyértel­műen a kisüzemek, a minőségi mérlegé — testsúly, tejhozam stb. — pedig a nagy­üzemek javára mutat. Az egyes háziállatfajok problémáit röviden 14 áttekintve, az állattenyésztési struktúrában ekkor már döntő súllyal rendelkező szarvasmarhaállomány tenyész­téstörténeti kérdéseit kell előre vennünk. Szarvasmarhaállományunk darabszáma 12. A3, jegyzetben i. m. V.76. p. 13. Vörös Antal: a 10. jegyzetben i. m. 270 — 280. p. 14. A korszak tenyésztéstörténeti problémáit részletesen tárgyalta már mind a szak-, mind pedig az agrártörténeti irodalom. Hankó Béla: A magyar háziállatok története. Bp. 1954. ; Cselkó István: Szarvasmarhatenyésztés. Bp. 1908. ; Pirkner János: Szarvasmarhatenyésztés. Magyar­ország földmívelése. Bp. 1896.; Uő.: Állattenyésztésünk a jövőben. Bp. 1906.; Éber Ernő: A ma­gyar állattenyésztés fejlődése. Bp. 1961. Gaál László: i. m. ; Király István: A szarvasmarhatenyész­tés átalakulása Somogy megyében 1848 — 1944. Agrártörténeti Szemle, 1963. 1 — 2. sz. ; Vörös Antal: A belterjes gazdálkodás és az állattenyésztés Mosón megyében 1896 — 1914. Agrártörténeti Szemle, 1964. 1-4. sz. Kis­Közép­Nagy­Kor és nem üzemben (kg-ban) Növendékmarha 1 évig 89 109 131 Növendékmarha 2 éven alul 152 183 215 Növendékmarha 3 éven alul 227 277 317 Növendékmarha 4 éven alul 310 365 430 Bika 473 563 621 Tehén 337 403 488 Ökör 418 495 576 6. táblázat Tenyészfajta Kis­Közép­Nagy­Tenyészfajta üzemben (literben) Magyar­erdélyi 747 833 959 Mokány és riska 832 1159 1219 Pirostarka 1135 1394 1726 Borzderes 1104 1625 2181 Egyéb színes 990 1297 1630

Next

/
Thumbnails
Contents