Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Khin Antal: A régi Csallóköz mint halászóhely

A csökös tanyákon csökök voltak. (A csallóközi halász a fák gyökeres, töves részét nevezi csök-nek.) Ezt többnyire az áradások hordták a tanyákra. Ha nem volt sok, akkor a halászok ősszel, mikor a víz leapadt és jól látszottak ezek a fatuskók, megtisztították tőlük a tanyát. A zanótos tanya a vízi növényekkel (hínár) túlságosan benőtt tanya volt. Ezt az erre a célra szolgáló kaszával vagy nyesellővel tisztították ki. Ez egy hegyetlen kasza volt 2—3 méter hosszú nyéllel. A halász rendesen ladikra szállva, a ladikból nyúlt a kaszával a víz alá és úgy nyeste el a tövén a zanótot. Gereblye vei azután kihúzták a partra. A nádat is ezzel vagy nádarató sarlóval vágták le a part mentén olyankor, ha szükség volt új kiszedőhelyre (itt húzták ki partra az öreghálót). A szaros tanya olyan halászóhely volt, amely erősen el volt iszaposodva. Ebből a háló sok sarat húzott ki, azért volt szaros tanya a neve. Tehát a név nem állati vagy emberi trágyára vonatkozik. Az iszapot .92ar-nak is mondta a csallóközi halász. Az ilyen tanya azután idővel be is tömődött és kiszáradt. így elpusztult. Száraz terület lett belőle. Az iszapos tanya még jó tanya volt. Ennek talaján már jelentkezett az iszap, de nem volt benne sok. Patuc, keszegféle szerette. A köves tanya volt a legjobb halászóhely. Ennek az alja fövenyes kaviccsal volt bélelve. Itt akadt a halász a kecsegére leginkább. A saszlinak és száglinak nevezett halászóhely abban különbözött a tanyától, hogy egymással szemben két helyen közlekedett a nyílt vízzel: az Öreg-Dunával, melyet a halászok Nagyvíznek is neveztek ; és kavicsos zátony alkotta az egyik partját vagy mindkettőt. A saszli és szácjli közt az a különbség, hogy a s&szliban felülről, a folyóvíz folyásával egy irányba folyik bele a víz, a szágliba pedig alulról, folyása val ellenkező irányban. Ezek feneke kavics volt, de később eliszaposodtak. Ha az egyik nyílás elzáródott, akkor keletkezett az öbölszerű tanya. Ezek a halászóvizek a huval nevű halászóhelyről származnak. A huval lassú folyású víz, másképpen langyvíz. Foló a neve az erősebb folyású víznek, de csak akkor, ha alkalmas a halászatra. A víz itt nem olyan sebes, mint egyéb helyein a medernek. Ez valamelyik zátony egyik partjára esik. 2. Tanyavetésre jelszerelt háló. 1. hálószák, 2. apatyúkötéi, 3. kisapatyú, 4. jöle, 5. léhés, 6. ina, 7. csapás, 8 nagyapatyú, 9. pöcök, 10. baba. A háló helyi megnevezése öregháló, nagy háló i 7 259