Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Timár Eszter — Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése

jelenkori országterületre korlátozottan.

32 A búza agrobotanikai irodalmából tudjuk, hogy a búza sikértartalmán alapuló tőzsdei minősítés lényegében egybevág a természetföldrajzi adottságok szerint felállított táji beosztással. Miután a búzaexportra való termelés miatt a termesztés mennyiségi adatai nem mértékadóak a fogyasztás szempontjából, érdemes megvizsgálni, hogy milyen összefüggés áll fenn a búza minősége és a kenyérfogyasztás között. A 4. és 5. térkép egybevetése arról tanúskodik, hogy a búzakenyér valóban a legjobb — a ,,tiszavidéki" — búza elterjedési területén dominál, de nem tölti ki annak övezetét, a Dunántúl néhány szintén jól kvalifikált búzaterületén pedig alárendelt szerepet játszik. Ez utóbbi megyékben tudvalevően nagybirtokok fekszenek, melyek termelése semmi esetre sem a helyi fogyasztás kielégítését célozta. A búza termesztésének statisztikai adataiban való elmélyedés nélkül is nyilvánvaló, hogy Magyarországon ez időben a búza kereskedelmi szerepe nagyobb élelmezési szerepénél; a központi búzatérületeken kívül a paraszti gazdaságok számára is inkább valuta, mint fogyasztási cikk.

33 Keletinek a néptáplálkozásra vonatkozó megállapításai lényegében igazolást nyernek az erre vonatkozó néprajzi—tájismereti irodalomban, vagy éppen egybehangzanak közkeletű történeti ismereteinkkel.

34 A húsfogyasztást (általában az állati eredetű táplálékot) illetően becslései országos viszonylatban ugyan rossz ellátottságot, de európai viszonylatban viszonylag magas értékeket mutatnak ki. Ez igazolni látszik a feudális-kori történeti kutatás azon megállapítását, hogy ez a tápanyagcsoport Magyarországon európai viszonylatban igen nagy részét teszi ki az összfogyasztásnak. (Megjegyzendő, hogy ezek a viszonylag magas értékek az állattartás szempontjából válságos időszakban és az agrárnépesség proletarizálódásának felgyorsulása idején kerültek megállapításra.)

35 A kenyérfogyasztást illető becsléseket futólag egybevetve a korábbi, feudális kori fogyasztás becsléseivel és eddig feltárt részletadataival, jelentős eltéréssel állunk szemben. Ennek oka elsősorban az, hogy előbb a kukorica, majd a burgonya elterjedésével a növényi tápanyagfogyasztás szerkezete fokozatosan megváltozott.

36 32. Lelley János — Bajhúthy Tibor: A búza és nemesítése. Bp. 1955. 109 —110. p., illetve A magyar búzatermelés irányelvei. Az Országos Mezőgazdasági Kamara búzanapjain elhangzott előadások. Bp. 1931. Pátria, Hankóczy Jenő előadásában közöltek alapján. A történeti Magyarország teljes területének minősítésére nézve 1. Kosutány Tamás: A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából. Bp. 1907. 14 — 15. p. A Treyer J, által készített egyik eredeti térképet a jelen munka nyomdába adása után találtuk meg az Országos Széchenyi Könyvtár térképtárában TM 5842 sz. alatt. Weizen-Qualitäten-Karte von Ungarn. Lith. Böhm. 1:1,425,000, Wien 1878. 71x47,5 cm. 33. Már 1818-ban ezt olvashatjuk: „Ha búzája nem terem, szegény az Eörséghi Ember, és éppen' csak a' búza az, mely annyi Eörséghi koponyát a' Speculatióra ébreszt, de osztán többnyire czudar kridára vezet ki". Nemes-Népi Zakál György kéziratából idézi Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. Bp. 1943. A magyar táj- és népismeret könyvtára 8. 34. Összefoglalóan tárgyalja ezt Kisbán Eszter: A magyar kenyér. Néprajzi monográfia. Kandidátusi disszertáció kézirata. Akadémiai Könyvtár. 35. A Keleti rendelkezésére álló adatok szerint Magyarország Európában második helyen, Anglia után állt húsfogyasztás tekintetében. Erre Keleti kényszerű kritikát gyakorolt a külföldi statisztikák készítésének módszere felett. (Az 1. jegyzetben i. m. 156. p.) — A hazai történeti irodalomban a számszerű (és a fiziológiai szükségletből kiinduló) becslés bevezetése Perjés Géza érdeme: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a XVII. század második felében (1650 — 1715), Bp. 1963. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 29. 189 lap. Munkájában a húsfogyasztást alacsonyabbra teszi, mint a becslései során kialakult vita résztvevői. 36. A kenyérfogyasztásra és általában a táplálkozási struktúrára nézve legújabban Makkai László ismertetett új becsléseket a Néprajzi Múzeumban 1970 januárjában elhangzott előadásában. A táplálkozási struktúra átalakulásáról 1. Balassa Iván: A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Bp. 1960. Akadémiai Kiadó. 40 — 53. p.