Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Timár Eszter — Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése

A 3. táblázat folytatása Egy főre eső évi fogyasztás kg-ban (1887) Megyék Megyék kenyér liszt kása összesen 45. Szatmár 140 64 5 209 46. Szeben 127 108 7 242 47. Szepes 146 50 5 201 48. Szilágy 159 62 2 223 49. Szolnok-Doboka 158 56 214 50. Temes 139 48 187 51. Tolna 142 45 6 193 52. Torda-Aranyos 153 57 7 217 53. Torontál 145 59 2 206 54. Trencsén 149 63 33 245 55. Turócz 160 43 31 234 56. Udvarhely 155 70 3 228 57. Ugocsa 150 58 9 217 58. Ung 130 62 25 217 59. Vas 140 56 25 221 60. Veszprém 143 57 20 220 61. Zala 150 50 13 219 62. Zemplén 126 77 5 208 63. Zólyom 163 49 15 227 Országos átlag: 145 61 1 1 217 hajdina, ill. tatárka, ritkábban muhar, nagy területeken a kukorica és az árpa vagy zab), élelmezési szempontból pedig a búzalisztből készült főtt tésztáknak felel meg búzaszegény vidékeken, Keleti statisztikájában nem tűnik elő félreérthetetlenül, kimutatásáról viszont nem mondhattunk le, mert feudális-kori viszonylatban a cereáliaszükséglet egy részét feltétlenül ilyen ételfajták elégítették ki. Megjegyzendő még a kimutatáshoz, hogy a kenyérfogyasztás a kenyér súlyában, a többi az alapanyag súlyában van megadva. Itt a Keleti által megadott kenyérfogyasztást átszámítani gabonára nem tartottuk szükségesnek, mert az egy főre eső átlag viszonylag kis mennyiségeinél a gabona őrlési vesztesége és a lisztnek a kenyérkészítés közben való megszaporodása nagyjából kiegyenlítődik, mint ez a Keleti által használt átszámítási kulcsból is kiderül. Térképünkön feltűnő a liszt igen változó részaránya. Ez arra figyelmeztet, hogy a gabonafogyasztást a közvetlen kenyérszükséglet nem reprezentálja. A kásanövények fogyasztásával kapcsolatban figyelemre méltó, hogy 20 évvel az élelmezési statisztika készülte után, az 1906. évi malomstatisztikában, azokon a területeken találunk kölesre, tatárkára specializált malmokat, ahol Keleti is több-kevesebb kásafogj^asztást mutat ki.

2s Ez nem annyira Keletit igazolja, mint a két háború kö28. A magyar szent korona országainak malomipara az 1906. évben. Magyar Statisztikai Közlemények. Bp. 1909. Új sorozat 26. kötet. 46. p. Összesen mindössze 17 (1 gőz-, 7 vízi-, 1 szél- és 8 száraz-) malomról van szó: Nyitra, Pozsony, Fejér, Hajdú és Szabolcs megyében 1 — 2, Vas megyében 4, Pest megyében 5. (Szármik Horvát-Szlavóniában lényegesen nagyobb.) — Érdekes és nem problémátlan egybevetés kínálkozik az 1895. évi mezőgazdasági statisztikai felvétellel is, ahol a tönköly vetésterülete is meg van adva. A magyar szent korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Szerkeszti és kiadja a magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 1900. 5. kötet. Végeredmények.