Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Timár Eszter — Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése

1. AZ ÉLELMEZÉS SZINTJE 1963-ban a háztartásstatisztika által megfigyelt 4000 családban az egy főre számított kenyérfogyasztás a négy, statisztikailag számba vett társadalmi rétegnél a következő volt: az alkalmazotti rétegben 103,67 kg, a fizikai munkásoknál 111,32 kg, a paraszti és a kettős foglalkozású rétegnél 122,59 és 108,44 kg. Az abszolút átlag az összevont alkalmazott- és munkás-kategória 109,05 kg-os és a két összevont paraszti réteg 116,56 kg-os átlaga között van.

12 Keleti Károly az 1880-as évekre átlagosan 142,93 kg-ban határozta meg egy személy (egyéves kornál idősebb állampolgár) évi kenyérszükségletét. A városi népességnek az országos átlagtól eltérő, általában magasabb színvonalú táplákozásában a kenyér kisebb mennyiséggel szerepel, fejenként évi 130 kg körül van.

13 A közvetlen gabonafogyasztás (vagyis a kenyér- és tésztaféléknél felhasznált liszthez szükséges gabonamennyiség) napjainkban a világon sehol sem haladja meg fejenként az évi 180 kg-ot; helyenként — magasabb jövedelmi színvonalon — csak 70—90 kg.

14 A történeti Magyarországon az 1880-as években az átlagszükséglet 200 kg körül lehetett,

15 az 1938—1939-es években Magyarországon a tényleges átlagfogyasztást 211,6 kg-ra, becsülték (szemben az akkori Népszövetség egészségügyi bizottságának adatai alapján megbecsült 192,3 kg-os szükséglettel).

16 1. táblázata Év Húsféle Fejenkénti átlag egy évre 1 kg kenyérre jut húsfélékből 1963. nyershús, hal,- baromfi, hentesáru, füstölthús, konzerv alkalmazol t és munkáscsaládok paraszti és kettős foglalkozású családok 46,86 kg 41,95 kg 0,43 kg 0,36 kg 1938- 1939 hús és baromfi országos átlag 35,5 kg X 1887. hús- és kolbászféle országos átlag városi átlag 34,47 kg 64,02 kg 0,24 kg 0,49 kg 12. Háztartásstatisztika 1963. Statisztikai Időszaki Közlemények. II. n. Bp. 67. kötet. Központi Statisztikai Hivatal 1964/9. 21. és 33. p. 13. Az 1. jegyzetben i. m. 68. és 117. p. 14. Mezőgazdasági Világirodalom. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja. Bp. 1968. 10. évf. 81. p. (A Foreign Agric 1967-ben közölt adatai.) 15. Az 1. jegyzetben i. m. 95. p. 16. Martha Zsuzsanna: Magyarország élelmezési helyzete és mezőgazdasági termelése. A Magyar Gazdaságkutató Intézet 28. sz. Különkiadványa. Bp. 1946. 14—15. p. 17. A 12. és 16. jegyzetben i. h. és az 1. jegyzetben i. m. 117. p. alapján. X: a kenyérfogyasztás nincs külön kimutatva. — A húsfélék csoportjába mindhárom forrásban lényegében ugyanazok a termékek tartoznak, bár az összefoglaló megnevezések eltérőek. 16 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 241