Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai
vizsgálat céljául csak az egyedi alaki tulajdonságok tanulmányozását tűzhetjük ki és egyelőre meg sem kísérelhetjük adatainknak a fajtákra vonatkoztatott általánosítását. Sőt, még a vizsgált lócsontvázak méreteinek különbözőségéből sem vonhatunk le minden esetben következtetést, mert figyelemmel kell lennünk arra, hogy két különböző fajtához tartozó egyedekkel van dolgunk, amelyek ráadásul még ivarilag is különböznek egymástól. Az egyedi sajátosságok vizsgálata során szerzett adatok mégis hasznosak, mert megmutatják a kiváló versenylovak nagy teljesítményében szerepet játszó csonttani jellegzetességeket, és hozzájárulhatnak a fajta, ill. a zoológiai értelemben vett típus osteologiai ismérveinek meghatározásához. Közismert, hogy a csontozat a testnek nemcsak passzív váza, hanem — mint Klatt rámutatott —- az öröklődési és a környezeti tényezőkre adott reakciója is, továbbá a külső habitusnak egyik legfőbb formálója. 0 Ebből következik, hogy a csonttani adottságok hatnak a versenylovak teljesítőképességére, mert részben a végtagcsontok hosszúságától és a végtagcsontok egymáshoz való arányától függ annak a tolóerőnek a nagysága, amely a testet előreviszi és részben ezek a tényezők alakítják a lépés hosszát is. A versenylovak teljesítőképessége szempontjából legnagyobb szerepe természetesen az izomrendszernek van, hiszen a gyors mozgáshoz szükséges erőt az izmok szolgáltatják. Az erőnek a csontokra való átvitele az ott megtapadó inak segítségével történik, a fejlettebb inak nagyobb felületen tapadnak a csontokhoz. Az inak tapadási felületeinek a csontokon látható nagyságából viszont az izmok fejlettségére lehet következtetni. A kölcsönhatás lényege tehát abban van, hogy midőn a kedvező csonttani adottságok elősegítik a versenylovak fizikai tehetségének kibontakoztatását, a rendszeres edzések és versenyek mint külső tényezők visszahatnak a csontváz, de főként a legjobban igénybe vett csontok formálódására. Jóllehet nem térhetünk itt ki az ideg- és az érrendszer, továbbá a szív és a tüdő szerepére, azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a nagy erőkifejtésekben végeredményben a szervezet egésze részt vesz, és a csonttani sajátosságok jelentőségét csakis a csontoknak a szervezet egészében elfoglalt helyzete és funkciója alapján lehet megítélni. I. TENYÉSZTÉSTÖRTÉNETI ADATOK Kincsem A múlt század utolsó harmadában telivér ló tenyészetéről lett híres a tápiószentmártoni Blaskovich-uradalom. A lótenyésztés és különösen a lósport történetében megörökítették nem egy tápiószentmártoni származású mén és kanca nevét, amelyek kisbéri társaikkal együtt az akkori tenyésztői munka magas színvonaláról tanúskodnak. A sok kiváló ló között legnagyobbnak a Kincsem nevű telivér kanca bizonyult, fogalommá lett nevét mai napig a „veretlen csodáló" jelzővel emlegeti a szakirodalom. Kincsem 1874. március 17-én jött a világra, Tápiószentmártonban. Anyja a hazai telivértenyésztés legjelesebb kancájaként számon tartott családalapító Waternymph, a 60-as évek híres sárga színű versenylova. Apja az 1872-ben importált Cambuscan, eredeti hazájában a versenylovak első klasszisába tartozó sötétsárga mén. 9 Kin8. Klatt, B.: Entstehung der Haustiere. Berlin, 1927. 32. p. 9. Wrangel, C G.: Ungarns Pferdezucht. Stuttgart, 1893. 65. p.
