Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai

cseni csikó korában a tápiószentmártoni uradalomban nevelődött, majd egyéves kora után tulajdonosa gödi edzőpályára küldötte Hesp trénerhez, aki mindvégig Kincsem edzője maradt. A fiatal Kincsem első nyilvános szereplése 1876. június 21-én Berlinben történt. Ekkor nyerte első versenyét a kétévesek futamában, amikor hosszú ugrásokkal egyedül járt elöl anélkül, hogy testét teljesen kinyújtotta volna, s ezzel magára vonta mind a szakértők, mind a lósportkedvelő közönség figyelmét. Ezt követően négy éven át egyik győzelmét a másik után aratta. Kétéves korában tízszer lett első, mint hároméves 17-szer, mint négyéves 15-ször, mint ötéves 12-szer száguldott át győztesen a célon. Vita csak egyetlen esetben, a 39. mérkőzésen merült fel. 1878. szeptember 9-én Baden-Badenben, noha egyesek Kincsem győzelmét egy fej hoszszal látni vélték, hivatalosan holtversenyt kiáltottak ki. Blaslcovich azonban a díjak megosztásába nem egyezett bele, ezért két óra múlva a versenyt megismételték, amikor is Kincsem fáradtan bár, de öt teljes hosszal verte meg ellenfelét.

10 Végeredményben Kincsem 54 versenyen futott és valamennyit megnyerte. A szerzett díjak összege 200 205 forint és hat tiszteletdíj. Szereplésének értékeléséhez nem érdektelen idézni versenyei legfontosabb tapasztalatainak összefoglalását: „54 futása közül hatban egyáltalán nem volt ellenfele. Három esetben egyezség szerint győzött, ami azt jelentette: Kincsem gazdája a díjak egy hányadát felajánlotta az ellenfél részére, hogy lovának ne kelljen partner nélkül futnia. Erősen küzdenie csak háromszor kellett. A többi ötvenegy verseny csak játék, szórakozás volt a csodálatosan jámbor, szinte ideg nélküli vagy ha úgy tetszik, vasidegzetű kanca részére. Mert vagy canterben győzött, ami erőltetés nélküli könnyű vágtázás, vagy feltartva, erősen fogva, ami a győzelem biztos tudatában kímélő visszatartást jelent". Ez a fantasztikus képességű ló egyszerűen nem vett tudomást ellenfeléről."

11 Sajnos a futási időket nem tartja számon a krónika. Csupán a Goodwoodban rendezett 37. versenyéről tudjuk, hogy a másfél mérföldnyi

12 távot Kincsem 5'14" alatt futotta.

13 Az idő már akkor is gyenge eredménynek számított, de nem alkalmas Kincsem teljesítményének megítélésére, mert a goodwoodi pályán élen futó ló sokáig igen lassú iramban vezette a mezőnyt. Küllemének leírásával több helyen találkozhatunk. Bár az ismertetések bizonyos részletekben ellentmondásosak, mégis, lényegüket tekintve, a küllemi jellemzések együttesen elfogadható képet adnak a kiváló versemdóról. Hároméves korában azt írták róla, hogy körülbelül 16 markos,

14 hosszú törzsű erős kanca, színe szennyes sárga, lábai világosak.

15 Egy évvel később a ,,

Bell's Life" c. angol folyóirat Kincsemet sötétsárga, kemény kancának mondja és 16 marok magasságot említve, kiemeli az állat kolosszális hosszúságát, nagyszerű válltájékát, nemes száraz fejét, izmos nyakát, széles csípőjét.

16 A szerzők többsége hangsúlyozza az állat acélosságát, ideális méreteit, gyönyörű arányait, tökéletes testalkatát, ezzel szemben van olyan vélemény, hogy külsőleg nem volt nagyon tetszetős egyed. A róla készült festmények és fényképek azonban az előbbi állításokat támasztják alá. Ami a testalakulás további részleteit illeti, utalnunk kell azokra a nyilatkozatokra, amelyek szerint Kincsemet hosszú, erős derék, mély mellkas, domború oldal10. Halász Oy.: Telivérek. Bp. 1944. 114. p. 11. Bado O. — Sivó E.: Kincsem, Aranyos, Imperial és a többiek . . . Bp. 1966. 75. p. 12. Egy mérföld =1609 méter. 13. Hoeller M.: a 4. jegyzetben i. m. 120. p. 14. A ,,marok" régi lómérték. 1 marok=10,5 cm. 16 marok tehát 168 cm-nek felel meg. 15. Vadász- és Verseny-Lap. XXI. évf. 1877. május 16. 149. p. 16. Közli Halász Oy.: 10. jegyzetben i. m. 113. p. 13* 195