Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
N. Kiss István: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban
mésből és évente jelentős tételeket kellett vásárolniuk. 1769-ben pl. 440 akó bort vesz a jószágkormányzó, egy tételben, 1100 forintért, ez kb. annyi, mint az uradalom az évi teljes borbevétele. 20 Az 1802. évi felmérés szerint, ami kb. megfelel a XVIII. sz. végi helyzetnek, a majorsági szőlő 12,9 hold, az adóköteles paraszti szőlők területe pedig 30 hold (1 hold = 1000 négyszögöl). 21 Tekintve, hogy 1772 -1775-ben az allodiális bortermés átlaga 242.4 akó, mintegy 19,2 akós holdanként! átlaghozammal számolhatunk. Ez 1000 négyszögölenként 10,4 hl-es hozamot jelent, ami messze az országos szint felett áll. 22 Az uradalom kocsma-hálózatához — 1753. évi adatok szerint — öt bormérés tartozik: három Pásztón, egy Verebélven és egy Szentkúton, de árulnak bort, sört és pálinkát a központi (Residentz) majorságban is. 23 Évről évre jelentős bevétele az uradalomnak a földesúri kocsmák hozama (3. táblázat). Az évi kocsma-bevétel átlagosan 2000 forint körül mozog, de az egyes alkoholfajták hozama meglehetősem ingadozó, pl. borból 1703-ban 1900, 1704-ben viszont alig 1100 forint a bevétel, sört 1753-ban közel 700, 1763-ban azonban csak 100 forintért adnak el. Ez az ingadozás azonban nem párhuzamos, mert a bor-, ill. söreladás visszaesése nem ugyanarra az évre esik s így az eltérő összegek az évi teljes bevételben kiegyenlítődnek. Pálinkából a legkisebb a kocsmai jövedelem, ez azonban csupán azt mutatja, hogy pálinkából viszonylag keveset bocsátottak áruba és így ez az adat semmiképpen sem fejezi ki a pálinkafőzésnek az uradalom gazdasági életében játszott szerepét. Az uradalom, mint már említettük, a XVili. sz. első évtizedeiben bérlet útján hasznosította a pálinkafőzést, majd a 30-as évek vége felé saját kezelésbe vette azt. Bár a földesúri kocsmákban a pálinkaeladás jelentősége a borral és sörrel szemben alárendelt maradt, a sokoldalú belső fogyasztás és felhasználás tetemes mennyiségű pálinka előállítását tette szükségessé. 19. A szüreti eredmények: 1726-ra Archivum vetus E 426. 1752-re Békefi R. az 1. jegyzetben i. m. II. köt. 280. p., az 1772 — 1775. évekre Archivum vetus K 175."). 20. Az 1769. évi jövedelem — kiadás kimutatásban: Archivum vetus E 1663. 21. Békefi R. az 1. jegyzetben i. m. II. köt. 519. p. 22. 1827-ben az 1000 négyszögölenkénti országos átlag 11 akó, azaz 5,97 hl. Lásd Tagányi Krirólij közlését az 1827. évi összeírásról. .Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1896. 112 — 116., 212. p. 23. Kationes quaesturae 1753. január — december. Archivum vetus E 1131. 24. 1753-ra Archivum vetus E 1131, 1763-ra Archivum vetus E 1467, 1764-re Archivum vetus E 1503 és 1769-re Archivum vetus 1661 /63, — 60 krajcáros forintban számolva. Majorsági borhozam és adóbor-bevétél, 19 pozsonyi akŐban :'. táblázat Év Allodiális bor Adó-bor összesen j 1721» 3(5,0 89,2 105,2 1 752 56,0 63,0 119,0 1772 332,8 263,2 596,0 1773 355,5 205,8 561,3 1774 92,0 104,0 196,0 1 775 189,2 241,6 430,8 Uradalmi kocsma-bevétel, forintban 24 3. táblázat Év Bor Sör Pálinka 1753 1133.3 695,2 74,6 1763 1944,6 104 66,1 L764 1096,8 408,3 63,7 1769 1438,6 391,4 43,7
