Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

N. Kiss István: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban

Az uradalom saját igaerőt tartott, marhából, sertésből és juhból pedig jelentős fölösleggel rendelkezett. Rendkívül érdekesen alakul borgazdaságuk, melynek pontos adatait az 1726. évi kimutatás őrizte meg számukra.

11 Bor-bevétel Bor-kiadás Maradvány bor Majorsági bor Dézsma-t-nona bor Vásárolt bor 223,17 akó 45,75 akó 72,18 akó 36,00 akó 69,24 akó Konyhai fogyasztás Asztali fogyasztás Seprő Eladás Maradvány bor 67,75 akó 52,00 akó 7,81 akó 0,39 akó 97,11 akó 223,06 akó Nem számítva tehát az előző évről maradt készletet, az uradalom 151 akó bort szerzett az 1726-os gazdasági évben és ennek csak egy negyede származott a négy pásztói és egy hatvani allodiális szőlőből.

12 Az uradalmi készlet többi része (45%) a jobbágyok adóbora és a készpénzen vett bor (30%). Figyelmen kívül hagyva a pincében maradt készletet, az évi tényleges felhasználás (126 akó) jóval több, mint amit abban az évben a majorsági szüret és a parasztok adózása együttesen biztosított (105 akó). Feltehetően ezért került sor borvásárlásra, tekintet nélkül a pincében tárolt tartalék-készletre. Az rigyszólván jelképes eladás mellett, a fogyasztás szinte kizárólag a rendház konyhájának és a szerzetesek asztalának szükségletét elégítette Még Zolnay apát idejéből ismeretes az uradalmi serfőzőház, s valószínűleg már akkor foglalkoztak pálinkaégetéssel is. A wellehrádi ciszterek birtokba iktatásuk után tüstént újjáépítették és felszerelték a serházat (braxatorium) és a pálinkafőzőt (domus crematoria). 1715 táján már mind a két üzem működik s a jószágkormányzó páter árenda útján hasznosítja őket. Ugyanekkor a középkori nagy ciszter templom megmaradt szentélyét ideiglenesen is csak 1724-ben fedik be, istentiszteletre alkalmassá tételét pedig csupán 1735-ben sikerül elérniük.

13 Mint az adatok vázlatos áttekintése is igazolja, a pásztói uradalom rövid idő alatt jövedelmezővé vált; jól vezetett majorsági gazdálkodása és a hozzá tartozó jobbágyok adója, munkája jelentős készleteket halmozott fel, de ezt az ún. tiszta hozamot a wellehrádi anya-kolostor csapolta le. 1724-ben, tehát egyetlen évben, a következő tételeket szállították Pásztóról a wellehrádi apátságba :

14 34 ökör 6 tinó 21 pár sertés 8 hordó bor (kb. 12 hl) 2 hordó sajt (kb. 3 hl) 8 hordó zsír (kb. 12 hl) 200 fl. készpénz Az uradalom újjáépítéséhez tőkét biztosító morva ciszterciták semmiképpen sem jártak rosszul az 1702-ben nekik adományozott pásztói apátsággal, melyet egészen 11. Kimutatás az apátság bevételeiről és kiadásairól 1726-ban. Archivum vetus E 426. Egy pozsonyi akó = 64 icce azaz 54,3 liter. 12. 1731. évi kimutatás : Archivum vetus E 448. 13. Archivum vetus E 386, E 972 és Békefi R. az 1. jegyzetben i. m.II. köt. 22. p. 14. Lásd a 10. jegyzetet. ki.