Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson
vaskortól kezdve uralták a teret, számbeli fölényük a népvándorlás korában pedig szinte magától érthető. A népvándorláskori avar lovakat jórészt a szkíta lovak utódainak tekinthetjük, amelyek alkatilag annyiban térnek el szkíta őseiktől, amenynyi változást a közöttük levő másfélezer év, a földrajzilag eltérő környezet hatása és a más típusokkal való keveredés idézett elő rajtuk. A hasonlatosság azonban így is szembetűnő, s ez a magyarázata, hogy legfőbb csontméreteik azonos intervallumba esnek. A hazánk földjén talált szkíta lovak koponyaméretei valamelyest szűkebb határok között mozognak, mint a szovjetunióbeliek. így például a koponya alaphossza a szentes-vekerzugi szkíta lovak esetében 442—488 mm, 16 a pazirikszki szkíta lovaké pedig 451—520 mm. 17 A gyenesdiási avarkori lovak koponyájának alaphoszszúsága viszont 458,5—485,7 mm, lényegében megegyezik a deszki 18 és a bólyi avarkori lovak 19 ugyanazon méretének variációjával, amint az 5. táblázatban 20 látható. A hazai avarkori lovak a többi méretek tekintetében is elég egyöntetűséget mutatnak, noha az ivari különbségek kimutatása az összehasonlításokat pontosabbá tenné. A gyenesdiási lovak neme azonban csak 3 idősebb csődör esetében volt egyértelműen megállapítható, míg a fiatalabb állatok gyengén fejlett szemfoga határozatlanná teszi a nemi hovatartozás eldöntését. Lehetőségünk van arra, hogy a vizsgált avarkori lovakat összehasonlítsuk a honfoglaláskori lovakkal, illetve a honfoglaló magyarok lovaival, amelyekről kitűnő feldolgozások állnak rendelkezésünkre. Besskó 9 db honfoglaláskori lókoponyán 426—512 mm alaphosszúságot állapított meg. 21 Hankó további 4 db-bal bővítette a vizsgált magyar lókoponyák számát, s ezeken az alaphosszúságot 485—500 mmnek találta. 22 Nagy szerint az általa tanulmányozott 6 db lókoponyán az alaphosszúság 448—467 mm-ig terjed. 23 Bökönyi a nyíregyházi múzeum honfoglaláskori anyaga alapján 465—490 mm alap hosszúságot mutatott ki. 24 Sótonyi az öttevényi koponya alaphosszúságát 479 mm-nek mérte. 25 A továbbiakban e munkák egyesített adatait használjuk összehasonlításra, bár jelen esetben a honfoglaláskori lókoponyák alaphosszúsága a Besskó által közölt 426—512 mm között váltakozik. Variációs szélességük alsó határa tehát jóval kisebb, felső határa pedig jóval nagyobb, mint az avarkori lovaké. A lovak típusának megítélésénél rendszerint a koponya-indexeket veszik tekintetbe. A használatos indexek közül itt csak azokra térünk ki, amelyek a koponj^a fő arányait mutatják, s amelyek a szakirodalomban leghasználatosabbak. a) A tetőhossznak (Op—P) az alaphossz százalékában kifejezett indexe (tarkóindexnek is nevezik) a gyenesdiási avarkori lovakon 108,0—110,5% között van, a 16. Bökönyi, S.: a 14. jegyzetben i. m. (1955) 28. p. 17. Vitt, V. O.: a 13. jegyzetben i. m. 171. p. 18. Hankó B.: a 7. jegyzetben i. m. 69. p. 19. Bökönyi S.: a 3. jegyzetben i. m. 99. p. 20. A csontméretek felvétele Duerst, J. U. : Vergleichende Untersuchungsmethoden am Skelett bei Sägern- (Berlin— Wien. 1926.) c. könyvében közölt mérőpontok és irányelvek szerint történt. A méreteket mm-ben kifejezve közöljük. 21. Besskó J.: A honfoglaló magvar nemzet lovairól. Craniometriai tanulmány. Budapest 1906. 152. p. 22. Hankó B.: a 7. jegyzetben i. m. 69. p. 23. Nagy D.: Kraniometriai vizsgálatok a honfoglaló magyarok lovain. Matematikai és Természettudományi Értesítő. Bp. 1936. 995. p. 24. Bökönyi S.: Honfoglaláskori lókoponyák a Nyíregyházi Múzeumban. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. I. köt. Bp. 1958. 95. p. 25. Sótonyi, L.: Az öttevényi honfoglaláskori lófossiliák anatómiai vizsgálata. Arrabona. 4. szám. 1962. 46. p.
