Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson

AVARKORI HÁZIÁLLATOK MARADVÁNYAI GYENESDIÁSON MATOLCSI JÁNOS A Magyar Mezőgazdasági Múzeum részéről dr. Kralovánszky Alán, a Keszthelyi Balatoni Múzeum részéről dr. Sági Károly 1963—64. években közös ásatást végeztek Gyenesdiáson. Az ásatás során egy IX—X. századi avarkori temető 43 sírját tárták fel, s megállapították, hogy a temető az ott élő avar népesség temetkezési helye volt. A sírok közül 34-ben voltak az adott temetkezési rítusnak megfelelően ismétlődő állatmaradványok. Valamennyi állatcsont háziállatok maradványa; közöttük képviselve vannak a legelterjedtebb és gazdaságilag legjelentősebb háziállatfajok: a szarvasmarha (Bos taurusJj.),Sbló (Equus caballusLj.),a, juh (Ovis aries LJ, akecske (Capra hircusLi.), a sertés (Sus scrofa dorn, h.), a házi tyúk (

Gallus gallusdom. Brisson). A háziállatoknak ez a gazdagsága nem mindegyik avarkori temető jellemzője, néhány esetben azonban kimutattak vadállat-csontokat is, amelyek viszont Gyenesdiáson egyáltalán nem fordultak elő. Anyagunknak más avarkori temetők anyagával való összehasonlításából kitűnik, hogy a kiskőrösi temetőben,

1 valamint az alattyániban

2 a gyenesdiásitól eltérően nem volt ló és kecske, ezzel szemben a bólyi temető

3 sírjainak többségében voltak lócsontok, de kecske- és tyúkcsontot nem találtak. Az alattyáni és a bólyi temetőben előkerültek kutya-reliktumok is, Bolyon ezen túlmenően vadmacskaleletekkel bővült a talált állatfajok köre. A mór-akasztódombi temető

4 állatcsontanyaga ló-, szarvasmarha- és sertéscsontokból állott, a sopronkőhidai temető

5 sírjaiból pedig kizárólag szarvasmarha-, juh- és tyúkcsontok kerültek ki. Az avarkori csontanyag tehát elsősorban a háziállatok tanulmányozásához nyújt lehetőséget. Es ez igen fontos nemcsak azért, mert ily módon a háziállatok történetének több évezredes láncolatába hiányzó láncszemeket illeszthetünk, hanem azért is, mert közvetlenül a magyar honfoglalás előtti háziállatok tanulmányozásával esetleg közelebb juthatunk a honfoglaló őseink által hozott háziállatok jellegzetes1. Bökönyi. S.: Examen des os d'animaux découverts au cimetière avar de Kiskőrös—Városalatt. —- In: László, G-y.: Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avar. Arch. Hung. XXXIV. köt. Bp. 1955. 211—216. p. 2. Kovrig, I.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattván. Bp. 1963. Akadémiai Kiadó. 74—76. p. 3. Bökönyi S.: A bólyi avarkori temető állatmaradványai. Janus Pannonius Múzeum 1963. évi Évkönyve. Pécs. 91—112. p. 4. Török Oy.: Kora-avar sírok Móron. Arch. Ért. 81. köt. 1—2. Bp. 1954. 54—60. p. 5. Török Gy.: Pogány kultusz emléke a sopronkőhidai temetőben. Folia Archaeologica. XIV. Bp. 1962. 83—93. p.