Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig

Len — Linum usitatissimum L. 13 db. Ovális alakú lapos magvak, alapi részük kissé félregörbült, sekély köldököböllel. Felületük sérült, héjuk több helyen felrepedezett. A fekete maghéjon belül a mag barnásfekete, ugyancsak repedezett része látható. Gabona rozsnok — Bromus secalinus L. 4 db. Tokiász nélküli, hosszú, ép, vékony szemek, hasi oldalukon négy barázdával. Csúcsuk lekerekített. A csíra ovális alakú, végén elhegyesedő. Keleti nyilasfű •— Conringia orientális (L.) Andrz. 3 db. Hosszúkás, hengeres alakú magvak. A csíra gyököcskés része a magvak oldalán elgörbülve, a magtól kissé külön áll. Felszíne hálózatos. Mindhárom kissé puffadt. Keserűfű •— Polygonum sp. 1 db. Három élű, csúcsán kissé elvékonyodó makkocska, héja levált, csak a fényes belső rész látható. Konkoly — Agrostemma githago L. 4 db. Felületük sérült, az apró tüskesorok többsége lekopott. Vadrepce — Sinapis arvensis ÍJ. 1 db. Gömbölyű, felülete finoman pontozott. 120. Simontornya—Mozsi hegy (Tolna m.) Az országút mellett hat, féköríves fenékben végződő, átlag 2 méter mély vermet találtak, az egyikben sok szenesedett köles volt. Wosinsky Mór leírása szerint a Mozsi hegyen őskori lakótelep van,

295 de ennek összefüggése a magvakkal tisztázatlan, így ezek kora bizonytalan. 121. Szeged—Öthatom. (Csongrád m.) A múlt század második felében egy vermet tártak fel (mélysége 150, felső átmérője 40, alsó átmérője 175 cm), mely tele volt barnult kölessel. Környékén különböző korú telep- ós temető nyomok vannak,

296 a magvak kora azonban bizonytalan: Köles — Panicum miliaceum L. 40 cm

3

. Barnás, vöröses színű tokiász, amely szétbontva egészen formátlan kis összeszáradt morzsalékos szemmaradványokat tartalmaz. A tokiász háti és hasi része sima porcelánfényes, széles elliptikus alakú, háti oldala kissé domború. A külső tokiász a belső tokiászt szegélyezi. Néhány tokiász színe barnászöld. Szulák keserűfű -— Polygonum Convolvulus L. 2 db. Mindkét makkocska három élű, alapjuk és csúcsuk elhegyesedő, az élek kissé íveltek. Középen a legszélesebbek. Felületük finoman érdes. Mindkettőn lepellevél maradványai láthatók. Színük fekete fényes. Tarlóvirág — Stachys annua L. 2 db. Mindkét makkocska felfúvódott, majdnem kerek, pajzs alakú. Háti és hasi részük kissé domború, a hasi él alig látszik. Az oldalélek élesek. A makkocskát kétfelé választják. Felületük apró gödörkékkel borított. Színük sötétbarna. Vadrepce — Sinapis arvensis L. 42 db. Apró, kerek magvak, belsejük teljesen üres. Felületük finoman pontozott. Színük fekete. 122. Szentes—Berekhát (Csongrád m.) Csallány Gábor említ őskori vermeket, melyekben megszenesedett búzamaradványok voltak,

297 koruk bizonytalan. 295. Wosinsky Mór: a 104. jegyzetben i. m. 1. köt. 199. p. 296. Varázséji Gusztáv: A szeged—öthalmi őstelep és temető. Arch. Ért. (1881) 14. évf. 325. p. —-A leletek a MgM-ban vannak. 297. Csallány Gábor: Szentes őskori képe. (Sima László : Szentes város története 1. Szentes 1914.) 18. p. — Zalotay Elemér: a 288. jegyzetben i. m. 62. p.