Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig
123. Szentes—Tűzköves (Csongrád m.) Neolitikus és bronzkori lakótelep 298 . Ismeretlen körülmények között származik innen két maglelet, 299 koruk bizonytalan : a) Közönséges búza — Triticum aestivum L. kb. 20 cm 3 , az ebből kivett minta alapján igen apró szemek. Egy részük zömök, aránylag széles. Hátuk domború, a csírapajzsnál kissé magasabb. Hasi barázdájuk keskeny. Csúcsuk kissé sarkosan lekerekített. Csírapajzsuk meredek. A lelet néhány rendkívül apró, keskenyebb szemet is tartalmaz. Konkoly — Agrostemma githago L. 1 db. Jellegzetes alakú, íélülete kissé megrepedt. A párhuzamos tüskesorok jól láthatók. Szulák keserűfű — Polygonum Convolvulus L. 2 db. A makkocskák három élűek, csúcsuk és alapjuk elhegyesedik. Középen a legszélesebbek. Felületük finoman pontozott. Az egyik sérült. b) Kétsoros árpa — Hordeum distichon L. 40 cm 3 . Az ebből kivett minta alapján: 63 db igen sérült, puffadt, aránylag nagy lapos szem. Felületükről a tokiász többsége lepattogzott, a rajtuk végighúzódó erezet csak részben látható. A szemek tengelye egyenes. Törpe búza —- Triticum aestivum L. ssp. aestivo-compactum Schiemann. Az előbbinél nagyobb, zömök, puffadt, többségében sérült szemek. Hátuk domború, közülük néhány közepén a legszélesebb, majdnem kerek alakúak. Hasi barázdájuk keskeny, kissé ívelt. Hasi vonaluk egyenes vagy homorú. Csúcsuk lekerekített. Csírapajzsuk meredek, ovális alakú, aránylag kicsi. A szemek egy részénél a csírarészt tokiászmaradvány takarja, amely a kalászka feletti orsóval együtt a szemekre égve megmaradt. A lelet néhány kalászorsót is tartalmaz. Málna —Rubus Idaeus L. 2 db. Lapos, sárgásfehér mag. Felülete hálózatosán gödörkés. Háti és hasi oldalán végighúzódó él a hasi oldal tövénél jellegzetesen kiszélesedő. Bükköny — Vicia sp. 1 db. Majdnem gömbölyű, felülete sima, sérült. Köldökénél a maghéj szétrepedt. 124. Szob—Ipoly part (Pest m.) 1964-ben Gábori Miklós paleolitkori ásatása közben a felszínen egy kerek gödör bontakozott ki, mélysége 165, átmérője kb. 200 cm volt. A gödröt kitöltő föld alsó részében sok mag volt. A felső részében egy jellegtelen, meghatározhatatlan korú cseréptöredék került elő. A gödörtől 150—200 méterre 300 Gallus Sándor említ egy keltakori lakótelepet 301 , ez azonban egymagában még nem kormeghatározó, így a maglelet kora bizonytalan: Tönké búza — Triticum dicoccum Schrk. A kivett minta alapján: 37 db fejlett nagy szem. Háti részük domború, a csíra felé elkeskenyedő. Csúcsuk lekerekített. Hasi barázdájuk vékony, a szemek hasi oldalát aszimmetrikusan osztja ketté. Hasi vonaluk homorú. A csíra minden szemnél kiesett, üregük látható. A szemek felülről nézve kissé oldalra dőlnek. Felületük sérült, fekete színűek. A lelet néhány kalászorsót is tartalmaz. Alakor -—- Triticum, monococcum L. 2 db. Az egyik szem magas, ormós hátú, alapja és csúcsa felé elkeskenyedő, jellegzetes lakú. A másik szem erősen sérült, 298. Csalog József közlése. — A leletek a szentesi Koszta József Múzeumiján vannak. 299. Kovalovszki Júlia: a 278. jegyzetben i. m. 44. p. 300. Gábori Miklós és Laczus Géza közlése. — A leletre Ikvai Nándor hivta fel a figyelmünket. — A magvak a MgM-ban vanna k. 301. Gallus Sándor: Néhány újabb magyarországi paleolitlelőhely. Arch. Ert. (1937) 50. évf. 137—139. 5* 67
