Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig

112. Győr—Homokgödör (Győr-Sopron m.) Börzsönyi Arnold ásatása az 1870-es években. Az itt előkerült magvak a régi múzeumi feljegyzések szerint középkoriak, 281 de közelebbi adatok ismerete nélkül ezt fenntartással fogadjuk: Árpa —Hordeum sp. 4 db. Valamennyi puffadt, sérült, különböző méretű. Felületükről a tokiász letöredezett, nyomai láthatók. Köles —• Panicum miliaceum L., kb. 150 db. Tokiászmaradványokkal kevert, A szemek csupaszok. Alakjuk hosszúkásán kerek, a csírapajzzsal szembeni végén kissé elkes­kenyedők. Csírapajzsuk hosszúkás, ovális, a csíra megmaradt. Néhány szemen tok­lász-maracivány látható, ez valószínűleg égés során vált le a szemekről. Fekete, kissé fényes, repedezett szemek. Rozs —- Secale céréale L. 94 db. A szemek többsége vékony, hosszú, néhány azonban rövid és zömök. Felületük finoman keresztbe ráncolt. Hátuk kissé ormós, oldalról összenyomott. Hasi barázdájuk keskeny, csú­csuk sarkosan lekerekített. Néhány szemnél ritkás csúcsi pamat látható. Csíra­pajzsuk hosszú, ovális, egyeseknél sérült, puffadt. Cicó — Thymelaea Passerina (L.) Coss. et Germ. 1 db. fekete fényes, tojás alakú ép mag. A köldökétől vékony varrat húzódik a mag csúcsához. Fehér libatop — Chenopodium album L. 6 db. Kerek, kissé lapos magvak. A köldököböl sekély, a belőle kiinduló barázda a mag közepét nem éri el. Az egyik mag pereme éles, a többié tompa, Felületükről, egy kivételével, a maglepel lekopott. Pokolvar libatop — Chenopodium hybridum L. 1 db. Az előbbi­nél nagyobb, kerek. Pereme tompa. Köldököble sekély, a barázda majdnem a mag közepéig ér. Felülete gödörkés, bennük a termésfal maradványai jól láthatók. Konkoly — Agrostemma githago L. 2 db. Egy kisebb és egy nagyobb mag. Mindkettő puffadt. Felületükön, különösen a nagyobbiknál, a felületi érdesség jól látható. 113. Győr—Szeszgyár (Győr-Sopron m.) A gyár építésekor, 1885-ben Börzsönyi Arnold tárt fel XII—XIII. századi tele­pülésnyomokat, ahol többek között magvak is előkerültek, 282 Közelebbi adatok hiányában azonban a kormeghatározást fenntartással fogadjuk: Árpa — Hordeum sp. A kivett minta három darabból áll. Aránylag vékony, alapi és csúcsi részüknél laposak. A tokiász két szemről letöredezett nyomai láthatók. Tengelyük a többsoros árpára jellemzően, görbült. 114. Kölesei—Csonthecjy (Tolna m.) A hegy tetején őskori földvár van, bronzkori mészbetétes edényekkel. A hegy al­jában löszbe vájt üreglakásban őrlőkövekkel együtt elszenesedett magvak, ezek között aprószemű búza került elő. 283 Bertsch-nél és Tempír-nél a régi irodalomra való hivatkozással a magvak bronzkoriaknak vannak feltüntetve, 284 Wosinsky leírása alapján azonban ez nem bizonyítható, így a magvak kora bizonytalan. 281. A leletek a győri Xantus János Múzeumban vannak. 282. Mithay Sándor közlése- — A leletek a győri Xantus János Múzeumban vannak. 283. Wosinsky Mór: A kölesdi őstelep (Tolna meg yében). Arch. Ért. (1889) u. d. 9. évf. 35. p. 284. Merlach, Karl u. Franz: a 48. jegyzetben i. m. 90. p. — Tempír, Zdenek: a 44. jegyzetben i. m. 86. p. — Mindkét helyen Wosinsky leírásával ellentétben köles szerepel, ez valószínűleg a lelő­hely nevének hasonlósága miatti tévedés.

Next

/
Thumbnails
Contents