Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig

IX. BIZONYTALAN KORÚAK 108. Algyő (Csongrád m.) Tömörkény István hallomás alapján említ egy „ülő" csontvázat, mely mellett ezüst és bronz halántékkarika, körülötte pedig sok mag, talán köles volt. A sír korára nincsen adatunk.

274 Ugyanebből a községből Móra Ferenc is említ „köles"-hez hasonló apró magvakat, melyeket egy négyszögletes üregben találtak. Móra szerint ugyanitt egy őskori telep nyomai is vannak,

275 de a leletek leírása alapján inkább középkorra gondolhatunk. 109. Csongrád—Feketeváros (Csongrád m.) 1886 óta ismert sánccal védett őskori lakótelep,

276 ahol a „Tisza vize szaggatta partoldalból előtünedező búza és kölest tartalmazó vermek" vannak. A sáncon belüli területre egy kora vaskori bronzlelet

277 az egyedüli korjelző. Kovalovszki Júlia, említ még innen „megpörkölődött gabonamagvakat".

27S 110. Esztergom (Komárom m.) Az esztergomi múzeum régi anyagában rómaikorinak meghatározott maganyag van, minden közelebbi adat nélkül:

270 Közönséges búza —• Triticum aestivum L. 20 cm

3

. A szemek többsége zömök, hasáb alakú. Kisebb részük keskenyebb, oldaluk nyomott. A maghéjuk repedezett. Hasi varratuk sekély vagy közepesen mély. Csírapajzsuk ovális, töppedt, némelyik üres, de többségében a csíra jól látható. A szemek nem puffadtak. Rozs — Secale céréale L., kb. 50 db. Hosszúkás, vékony, karcsú szemek. Háti részükön apró ráneosodás látható. A szemek másik része domború hátú, hasi barázdájuk kissé csavarodott, ferde. Csúcsuk sarkosan lemetszett. A szemek teljesen épek, puffadás nem látható. Konkoly — Agrostemma githago L. 1 db. Ép, felületén az apró tüskesorok sértetlenek. 111. Ger jen—Várad (Tolna m.) Wosinsky Mór ásatása. Az avarkori temetőben négy esetben talált elszenesedett makkot: a 10—11. kettős sírban a csontváz alatt és körülötte, a 17. sírban a csontváz fejénél, a 24—25. kettős sírban az edények mellett és a 71. sírban a koponya mellett. Azonban említi még, hogy az ugj'anitt levő őskori telepen bronzkori edényekben is talált szenesedett makkot,

280 így ezek kora bizonytalan, vagy az őskori telephez, avagy az avarkori sírokhoz tartoznak. 274. Tömörkény István: Ásatások Al-Győii (Csongrád-megye). Arch. Ért. (1906) u. f. 26. évf. 443. p. — U. a.: Adatok az Alföld régészeti térképéhez. Múze\imi és Könyvtári Értesítő. Bp. (1913) 7. évf. 241. p. 275. Móra Ferenc: Szegedvidéki leletekről. Arch. Ért, (1908) u. f. 28. évf. 362. p. 276. Farkas Sándor: A csongrádi népvándorláskori telepről. Arch. Ért. (1886) u. f. 6. évf, 354—355. p. 277. Farkas Sándor: Csongrádi bronzkori leletről. Arch. Ért. (1890) u. f. 10. évf. 356. p. 278. Kovalovszki Júlia: Régészeti adatok Szentes környékének településtörténetéhez. (RF 5.) Bp. 1957. 40. p. 279. A leletek az esztergomi Balassi Bálint Múzeumban vannak. 280. Wosinsky Mór: a 104. jegyzetben i. m. 2. köt, 970—972, 979. p.