Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Mártha Zsuzsanna: A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig

tranzito küldeményeknél is. Azt is panaszolta a kamara, hogy az érték nélküli tollminták nagy része szállítás közben elvész vagy késedelmesen kézbesítik azokat.

83 Magyarországon elsőnek a kereskedelem vette észre a baromfitenyésztés fejlesztésében rejlő közgazdasági lehetőségeket, a hivatalos körök csak a XIX. század utolsó negyedében kezdtek felfigyelni a baromfitenyésztés jelentőségére, főként termékeinek az exportban betöltött szerepe folytán. Egy szakíró 1884-ben megállapította, hogy „. . .baromfi kivitelünk körül eddig a legfőbb érdem kereskedőinket illeti, kik kezükbe vették a gazdaság ezen mellékágát s összeköttetéseiknél fogva messzire szállítják a baromfit és terményeit".

84 A nyolcvanas évek derekán Földes úgy véli, hogy nálunk még korántsem tulajdonítják a baromfitenyésztésnek azt a fontosságot, amelyet az a kivitelben elért jövedelmezőségénél fogva megérdemelne. A baromfitermékek exportjában pedig a toll állt akkoriban az első helyen, az összes baromfitenyésztési kiviteli értéknek rendszerint több mint felét képviselte. Exportőreinknek ez a teljesítménye elismerést érdemelt, ha meggondoljuk, hogy a nemzetközi tollüzlet, a minőségi ellenőrzés nehézségei folytán, bizalmon alapszik. Az 1881. évi baromfitenyésztési exportérték megoszlásáról Földes a következő adatokat közli:

85 Eleven szárnyas Leölt szárnyas Toll Lúdzsír Lúdmáj Tojás A múlt század utolsó negyedében gyakran jelentek meg a magyar szaksajtóban a toll kereskedelmi értékét méltató cikkek. A közönség körében ezzel is tudatosítani kívánták a tolltermelés mennyiségi és minőségi emelésének jelentőségét. E közleményekből kitűnik pl. az, hogy Franciaországban a fehér pulykakakasokat évenként kétszer kopasztják, hogy a szárnyaik tövén levő selymes pelyhekből marabu tollutánzatot készítsenek. Egy-egy kakas átlagban 15,32 frank (6 o. é. frt. és 13 kr.) értékű pelyhet szolgáltatott.

86 Az egyik közlemény szerint Franciaország tollkivitele az 1888—1890. években 3,2—3,5" millió frank (1,3—1,4 millió o. é. frt.) között váltakozott, míg Nagybritannia tollimportja 1888-ban 106 ezer, 1891-ben pedig 135 ezer font sterlinget (1,1, illetve 1,3 millió o. é. frt-ot) tett ki.

87 Az oroszországi tollkivitelről folyamatosan adott hírt a magyar szaksajtó. 1874-től 1878-ig az orosz tollkivitelből kereken 30 ezer pud esett 424 ezer rubel (0,7 millió o. é. frt.) értékben írótollra és 458 ezer pud 6342 ezer rubel (10,3 millió o. é. frt.) értékben fosztott tollra.

88 Évenként tehát átlagosan 1353 ezer rubel (2,2 millió o. é. frt.) értékű volt Oroszország tollkivitele, amely a magyar toll vámkülföldi elhelyezésének komoly 83. A szegedi kereskedelmi és iparkamara évkönyve a kerület 1908. évi közgazdasági viszonyairól. Szeged,1909. 97. p. 84. Telkes Simon: Magyarország mezőgazdasági nyersterményeinek és némely főbb mezőgazdasági iparkészítményeinek behozatala és kivitele. Bp. 1884. 147. p. 85. Földes Béla: Magyarország statisztikája összehasonlítva egyéb államokkal, különös tekintettel Ausztriára, Bp. 1885. 258. p. 86. Rodiczky Jenéi: A pulyka rövid életrajza. Gallus. 1878. október 15. sz. 87. P. : Mennyi hasznot hoz a baromfiak tolla? Baromfiak. 1893. 47. p. 88. Oroszország baromfitenyésztése és kivitele. Gallus. 1880. 56. p. 1 764 848 forint 1 304 564 „ 5 143 558 „ 19 842 „ 67 748 „ 1 737 518 „ 10 038 078 forint